Schadl és Völner ügyében újabb részletek derültek ki
A Schadl-Völner korrupciós ügyben újabb tanúvallomások hangzottak el, amelyek szerint a végrehajtói kinevezésekért cserébe Schadl György és Völner Pál is részesedett az osztalékokból.
A bíróság kedden Szabó Balázs végrehajtót hallgatta meg, aki korábban már beismerte, hogy Schadl György pénzért cserébe segítette őt végrehajtói pozícióhoz jutni. Szabó a bíróságon azt állította, hogy Schadl titkárnője, F. Vivien már az első évben felvetette neki az osztalékfelvétel lehetőségét, és azt mondta, hogy az osztalék feléből ők osztoznak, a másik feléből pedig Völner Pál is kap valamennyit.
Szabó Balázs beszámolója szerint 2017 környékén került szóba a végrehajtói pozíció lehetősége F. Vivien által, aki azt sugallta, hogy Schadl el tudja intézni a kinevezést, cserébe viszont a végrehajtói iroda adózott eredményéből kellene visszaadnia.
A végrehajtó elmondása szerint kezdetben az volt a megállapodás, hogy az osztalék egyharmadát kellene átadnia Schadlnak, de később ez az arány megváltozott, és már az osztalék felét kérte Schadl, amit F. Vivien azzal indokolt, hogy ebből a pénzből Völner Pál is részesedik. A tanúvallomás szerint azonban később F. Vivien már a nyereség háromnegyedét kérte tőle, és ezt azzal indokolta, hogy a nagyobb hányadra azért van szükség, mert a politikusnak is kell továbbadnia Schadl Györgynek.
Szabó Balázs azt is elmondta, hogy bár megfordult a fejében, hogy visszalépjen a pályázattól, végül nem tette meg, mert "gyenge volt". A bíróságon azonban nem válaszolt arra a kérdésre, hogy miért kellett volna visszaadnia a pénzt, mert ezzel bűncselekmény elkövetésével vádolta volna magát.
A végrehajtó szerint Schadl György volt a mentora, miközben F. Vivien is dolgozott az ő irodájában. Az iroda felállításához szükséges pénzt részben F. Vivien biztosította kölcsön formájában, amit Szabó később vissza is fizetett.
A tanúvallomás szerint 2018 elején, amikor az iroda már működött, F. Vivien javasolta, hogy vegyen fel osztalékelőleget, amit Szabó meg is tett. Az előzetes megállapodás szerint az osztalék egyharmadát kellett volna átadnia Schadlnak, de egy olasz étterem teraszán folytatott beszélgetés során F. Vivien azt mondta, hogy a teljes összeg felét kell továbbadnia, mert ebből Völner Pál is kap.
F. Vivien korábbi vallomása szerint Schadl először az osztalék egyharmadát kérte Szabótól, de később már az osztalék felét követelte, mert készpénzre volt szüksége. A titkárnő ezt nem fogadta el, és szembeszállt Schadllal, aki azonban ragaszkodott az új megállapodáshoz.
A vádirat szerint Schadl és Völner korrupciós kapcsolatot alakított ki, amelynek keretében Völner rendszeresen kapott pénzt Schadltól, cserébe pedig befolyását használta fel a végrehajtói kinevezések elintézésére. Schadl ezt a pénzt azoktól szerezte meg, akiket a végrehajtói pozícióba segített, összesen több mint 924 millió forintot.
Sz. Balázs, aki tavaly februárban az előkészítő ülésen bűnösnek vallotta magát, jogerősen elítélt vádlottként beszélt arról, hogyan került be a végrehajtási szakmába, és mennyit is kellett ezért fizetnie. A tanúmeghallgatást kisebb közjáték zavarta meg, amikor ismét megjelent a padsorok között Szabó Bálint, aki azonban nem regisztrálta magát a mai napra, így a bíró felszólította, hogy hagyja el a termet.
A per 2023. február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.
Sz. Balázs egyike azoknak a végrehajtóknak, akik bűnösnek vallották magukat, és az ügyükben jogerős ítéletet idén februárban hozott a Fővárosi Ítélőtábla, ahol 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 5 millió forint pénzbüntetésre ítélték.
Tizenkét vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet. A tárgyalás során azonban váratlanul félbeszakadt, amikor belépett a terembe Szabó Bálint, szegedi önkormányzati képviselő, aki Orbán Viktor elítélt zaklatójaként lett ismert. A bíró, Dr. Tóth Erzsébet felszólította őt, hogy hagyja el a termet, mivel nem regisztrált előre. Szabó Bálint emelt hangon válaszolt, hogy nem hajlandó távozni, mivel a tárgyalás nyílt és nem zavar senkit. A szóváltás után a bíróság szünetet rendelt el és kiürítette a termet.