Nagy Márton a belső égésű motorok uniós tilalmának felülvizsgálatát javasolja
Nagy Márton, Magyarország nemzetgazdasági minisztere, Németországban tárgyalt a német gazdasági és klímaügyi miniszterrel, valamint további német államtitkárokkal és a német autóipar vezetőivel. A megbeszélések során kiemelt téma volt az elektromos autógyártás jövője, a belső égésű motorok uniós tilalmának felülvizsgálata és a protekcionizmus elutasítása.
A Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja Németországban járt, ahol Nagy Márton miniszter Robert Habeck gazdasági és klímaügyi miniszterrel, Florian Toncar pénzügyminisztériumi parlamenti államtitkárral és Heiko Thoms államtitkárral tárgyalt. A megbeszélések fókuszában a német gazdaság helyzete és az autóipar állt, különös tekintettel az elektromos autógyártásra.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Magyarország a német gazdaság erősödésében érdekelt, és versenyképes európai gyártásra van szükség az amerikai és kínai gazdaságokkal való versenyben. Ezt a szemléletet a 2024-es magyar uniós elnökség is tükrözni fogja, ahol a versenyképesség lesz az egyik prioritás.
A miniszter kiemelte, hogy az elektromos autók piaci részesedése jelentősen nőtt Európában, 2018-ban az újonnan eladott autók 1%-a volt tisztán elektromos, míg 2023-ban ez az arány már közel 15%-ra emelkedett. Magyarországon az elektromos autógyártásban 21 beruházás valósult meg vagy van folyamatban, összesen több mint 16 milliárd euró értékben, ami az ország exportjának közel 25 százalékát adja, az akkumulátorexport pedig GDP arányosan önmagában meghaladja az 5 százalékot.
Nagy Márton szerint az elektromos autózás térnyeréséhez uniós szintű támogatási programra van szükség, és csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, valamint fejleszteni kell a töltőhálózatot, beleértve az otthoni töltés lehetőségét.
A tárgyalások során a felek megállapodtak abban, hogy a karbonsemleges technológiák támogatása érdekében 2035-re újra kell definiálni a karbonsemlegesség fogalmát, és ösztönözni kell a technológiák közötti versenyt. Ezenkívül javasolták, hogy 2026-ban felül kell vizsgálni a 2035-ös szabályozási dátumot a belső égésű motorok uniós tilalma kapcsán, a 2025-ös adatok alapján.
A német autóipar vezetőivel történt egyeztetések során Nagy Márton kiemelte, hogy a protekcionizmus nem megoldás az európai gazdaság bajaira, így például nem támogatják a kínai autókkal szembeni büntetővámok bevezetését. A BMW, a Mercedes és az Audi vezetőivel folytatott tárgyalásokon egyetértés mutatkozott abban, hogy az elektromos autók jelentik Európa jövőjét, és a német autóipar együttműködése Magyarországgal meghatározó szerepet fog játszani ebben.
A német gazdaság hatása
Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter, múlt héten Nagy Márton is kiemelte, idén a korábbi 4 százalékos várakozás helyett 2-3 százalékos lehet a gazdasági növekedés. Ezzel kapcsolatban a tárcavezető az Index kérdéseire a napokban azt mondta, hogy ilyen gyorsan azért változott meg a kormány prognózisa, mert a német gazdasággal kapcsolatos várakozások nem teljesültek, „ez az exportadatokban jól látható”.
A tárcavezető szerint már a tavalyi év utolsó negyedévében is voltak erre utaló jelek. A kormány várakozásai Nagy Márton szerint egyértelműen a német gazdaság és a járműipar gyengélkedése miatt csökkentek.
A tárcavezető szerint a növekedés a lakossági fogyasztástól, a beruházástól és a nettó exporttól függ – utóbbi negatívba fordult. „A fogyasztás úgy jön fel, ahogy gondoltuk, ezt látjuk a februári kiskereskedelmi forgalomban is. Az élelmiszer-kiskereskedelem tovább emelkedett, a teljes képet az üzemanyag-fogyasztás húzta le. Nem gondolom, hogy itt van a probléma.” Majd emlékeztetett, szerinte is helyes a miniszterelnök prognózisa, és 2,5 százalékos növekedés várható az idei évre.
Illetve már február elején megírtuk, hogy már jól láthatóan a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős következményeket gyakorolhat. „A nemzetközi környezet a következő időszakban inkább visszatartó erő lesz, mint támogató” – összegezte az Indexnek akkor a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
