Extrém csapadék és villámárvizek: óvintézkedések szükségesek

Az Ipsos Zrt. és a Wavin által végzett friss kutatás rámutat, hogy a magyar városlakók többsége óvintézkedéseket sürget az extrém csapadékcsúcsok és a villámárvizek ellen, és a válaszadók háromnegyede zöldterületek létesítésével szeretné élhetőbbé tenni lakókörnyezetét.

A kutatás szerint a válaszadók 37 százaléka a csatornázás segítségével egyszerűen megszabadulna az értékes esővíztől, míg minden második városlakó a betonfelületek csökkentését, valamint a víz tárolását, szikkasztását és hasznosítását tartja jó megoldásnak. A válaszadók háromnegyede további zöldterületek létesítésével szeretné lakókörnyezetét élhetőbbé tenni. Az ország legalább 40 százalékán figyelhettünk meg „extrém eseményt” az elmúlt években, ami villámárvizeket és földcsuszamlásokat okozhat, valamint a csatornarendszerek korlátozott kapacitása miatt a felszín alatti vizek szennyeződését is magával hozhatja. A magyar városlakók mindössze 6 százaléka tartja veszélytelennek a szélsőséges esőzést, és 42 százalékuk gyűjti és újrahasznosítja az esővizet.

Új jogszabály és zöld infrastruktúra

Az új jogszabályok és technológiák lehetőséget adnak a csapadékvíz hatékonyabb kezelésére. Már léteznek olyan, 100 százalékban újrahasznosított és újrahasznosítható műanyagból készült szikkasztórendszerek, melyeket szenzorok segítségével lehet szabályozni, hogy csak a felesleges vízmennyiséget szivárogtassák el. Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének társelnöke szerint egyre több önkormányzat ismeri fel az aszályos időszakok veszélyeit, és nyitottabb a csapadékvíz tárolására és szikkasztására. A zöldterületek fejlesztése pedig hozzájárul a települések élhetőbbé tételéhez.

Budapesten jelenleg 6 négyzetméter zöldterület jut egy lakosra, ami nemzetközi viszonylatban középmezőnynek számít, de például Prágában több a közpark. Magyarországon azonban az elmúlt években csökkent az egy főre jutó önkormányzati zöldterületek nagysága. Ezt a trendet kívánja megállítani a tavaly decemberben elfogadott jogszabály, amely a zöldfelületi tanúsítvány rendszerét vezeti be, ami az ingatlanok zöldinfrastruktúra-ellátottságát igazolja. Az új szabályozás szerint a településtervek megalkotásakor és felülvizsgálatakor a csapadékvíz-gazdálkodás és a zöldfelületi kezelés is fontos szemponttá válik.