Súlyos hallásromlás fenyegeti a gyermekeket
A különböző szabadidős gyermekrendezvények, koncertek, mozik és színházak, valamint az egyéni zenelejátszókon gyakran nagy hangerejű zene hallgatása visszafordíthatatlan hallásromlást okozhatnak a gyermekeknél. A WHO szerint 2030 után a halláskárosodás válhat az egyik leggyakoribb, a társadalmakra legnagyobb terhet rakó fogyatékossággá.
Április 16-án, a hang világnapján az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága, az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (OPAKFI), a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikája és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületével közösen szimpóziumot tartottak, hogy felhívják a figyelmet a gyermekek hallásvédelmének fontosságára.
Az MTA AOÁB, az OPAKFI, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete és a Semmelweis Egyetem orvosai szakértői csoportokat hoztak létre, amelyek kutatásokat és felméréseket végeztek a gyermekrendezvények zajterheléséről, és javaslatokat dolgoztak ki a hangerősítés szabályozására. A csoportok vezetői között van Prof. Hacki Tamás, Dr. Arató Éva, Dr. Márki Ferenc és Gáborján Anita.
A szakemberek szerint a zajártalom okozta halláskárosodás nem gyógyítható, csak hallókészülékkel részlegesen kompenzálható. A zaj nemcsak a hallószervre van káros hatással, hanem pszichológiai és vegetatív hatásokat is kivált, amelyek befolyásolhatják a keringést, az emésztést, a pszichés és kognitív teljesítményt, így a figyelmet és a tanulást is.
A zaj-akusztikusok és orvosok által végzett felmérések szerint a gyermekrendezvények gyakran túl hangosak. A zajterhelés 25 mérésből 7 esetben veszélyes mértékűnek, 6 esetben megfelelőnek, 13 esetben pedig kockázatosnak bizonyult. Tehát 25-ből 20 rendezvényen szükség lett volna – a gyerekek életkorától is függő – zajvédelemre.
A szakértők egy 5 színből álló kategória besorolást javasolnak a rendezvények számára, ahol a zöld kategória a "megfelelő" max. 75 dB(A) hangnyomásszintet jelenti, a sárga a "kis kockázatú" 75-80 dB(A), a narancs a "kockázatos" 80-85 dB(A), a piros a "nagyon kockázatos" 85-90dB(A), a sötét piros a "veszélyes" 90-95dB(A), és a bordó a "nagyon veszélyes" kategóriát jelöli, amely 95dB(A) feletti hangnyomásszintet takar. Az ajánlott kategóriahatárokat az életkor függvényében is meghatározták.
„A környezeti zaj nem csak félelmet kelt, befolyásolja a pszichés és kognitív teljesítményt, így a figyelmet és a tanulást, a motivációt, az iskolai teljesítményt is”
– áll a közleményben. A szakértők szerint épp ezért az egyre hangosabb zenehallgatási szokások megállítása és visszafordítása egy olyan társadalmi ügy, ami a jövő generációit is érinti.
A szakmai csoportok által benyújtott törvényjavaslatban a zenés rendezvényeknél szeretnék kötelezővé tenni a zajszint jelölését, amire szóban az előadás, koncert kezdete előtt is figyelmeztetni kellene a résztvevőket. A zajszint jelölésére hat kockázati sávra felosztott jelölést javasolnak A–F-ig, a kisebb mint 75 decibeltől a nagyobb mint 95 decibel hanghatás feltüntetésére, a zöldtől mélyvörösig terjedő színskálával. Egyes ajánlott kategóriahatárokat az életkor és időbeli kitettség függvényében is behatárolták.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)