1944-es iratok a budapesti bérház falai közül
Budapest múltjának egy szeletét tárják fel azok az iratok, amelyeket egy Kossuth Lajos téri bérház felújítása során találtak meg. A dokumentumok a magyar holokauszt idején zajló lakásharcokra világítanak rá.
„Úgy gondoltuk, hogy semmi nem maradt fent. Azt hittük, hogy a lakásügyi hivatal iratanyaga teljes egészében megsemmisült. Egy repedés indította el a lavinát 2015-ben, amikor a budapesti Kossuth Lajos tér egyik bérházában felújítottak egy negyedik emeleti lakást, és 1944-es adatszolgáltatási ívek kerültek elő az egyik fal mögül” – mondta Sipos András történész, a Budapest Főváros Levéltárának főosztálya vezetője. Az esemény apropója az volt, hogy ugyanebben a bérházban 2024 elején ismét találtak iratokat a német megszállás előtti évekből.
A fővárosi bérházban már kilenc évvel ezelőtt is találtak szintén a német megszállás idején keletkezett dokumentumokat. Akkor 7019 darab adatszolgáltatási ív került elő egy fal mögül, amikor felújítottak egy negyedik emeleti lakást. Sipos András történész szerint már akkor sejteni lehetett, hogy a házban további értékes dokumentumok lehetnek elrejtve.
A most és a 2015-ben talált iratok is az 1944 júliusában felállított Budapest székesfőváros és környéke lakásügyi kormánybiztosának hivatalához tartoztak, és az derül ki belőlük, hogy milyen ügyek futottak be nap mint nap a hivatalhoz.
„A zsidók összeköltöztetése után a ház sok tágas lakása megürült, amiket az említett lakásügyi kormánybiztos hivatala irodáknak használt” – mondta Sipos András.
Bárki kinézhetett magának egy lakást, majd benyújthatott egy kérelmet a hivatalnak, hogy szeretne odaköltözni.
A kormánybiztos hivatala rendelkezett minden budapesti lakóingatlan sorsáról, beleértve a csillagos házakba költöztetett zsidók üresen maradt lakásait is. Egy XII. kerületi Denevér utcai villa történetéről a közelmúltban talált iratokból, egy kertész feljelentő leveléből tudhatunk meg többet.
A kertész azt állította, hogy a villát a német megszállás után kibérelte egy főhadnagy, aki ugyanabban a házban lakott, mint a villa tulajdonosa. A kertész levelével azt is el szerette volna érni, hogy a kormánybiztos hivatala kerítsen le neki a villából egy egyszobás lakást.
Az iratokból az is kiderül, hogy a hivatal az ügyek felderítésében saját nyomozóinak segítségét kérte.
Miért volt súlyos a korabeli lakáshelyzet?
A háború éveiben a lakáshelyzet rohamosan romlott, a hadiipari konjunktúra és a munkalehetőség miatt további tízezrek érkeztek a fővárosba. A lakosságszám a német megszállás előestéjén érte el a csúcsot, és bár sokan elhagyták a várost, a zsúfoltság csak nőtt.
Szervezett akció lehetett az iratok elrejtése
Több teória is kering azt illetően, ki és miért rejtette a falakba a lakásügyi hivatal dokumentumait. Sipos András szerint a január végén talált leletek, azok elhelyezkedése elvetik azt a magyarázatot, miszerint lakások közti szigetelésre használták a papírokat. „Mivel különböző, egymástól távol eső lakásokban rejtették el az iratokat ugyanolyan módon, ezért kétségtelen, hogy ez egy kormánybiztossághoz köthető szervezett akció volt. De hogy miért rejtették el a dokumentumokat, az a mai napig rejtély”.