Auschwitz akkor és most: a holokauszt emléknapján

Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, amikor is megemlékezünk a gettósítás kezdetéről, amely 1944-ben indult Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján.

A gettósítást követően a vidéki zsidóságot rövid idő alatt, május közepétől július elejéig deportálták Auschwitz-Birkenauba, ahol a legtöbben azonnali halált leltek. A kevés túlélő közül sokan úgy döntöttek, hogy nem térnek vissza egykori otthonaikba, hanem a fővárosban, nagyobb városokban vagy külföldön próbálnak új életet kezdeni.

Leon Bass őrmester, egy amerikai katona, aki az elsők között érkezett a buchenwaldi koncentrációs táborba 1945 áprilisában, szörnyű látványról számolt be: az élőhalottakról, akiket megvertek, éheztettek és kínoztak. Az orosz csapatok 1944 júliusában találtak rá először a Harmadik Birodalom legsötétebb titkára, amikor Lengyelországban elfoglalták Majdaneket. A németek megpróbálták eltüntetni a bizonyítékokat, de a gázkamrák megmaradtak.

Auschwitz, ahol több mint 1,1 millió embert öltek meg, a háború végéig működött, és a legnagyobb tömeggyilkossági helyszínként vonult be a történelembe. A szovjet katonák több mint 7000 foglyot találtak ott, köztük körülbelül 180 gyereket, akiket a tábor orvosai, így a hírhedt Dr. Mengele, kísérleteknek vetettek alá.

A koncentrációs táborok fogalma már 1838 óta ismert, amikor az USA kormánya és Németország Namíbiában használta őket. Németországban az első koncentrációs tábort Dachauban nyitották meg 1933-ban, és kezdetben politikai elítélteket tartottak ott. A nürnbergi faji törvények bevezetésével 1935-től rengeteg zsidót is internáltak.

A nácik 1933 és 1945 között körülbelül 40 000 tábort és börtönközpontot hoztak létre, amelyek közül sokat kényszermunkára vagy hadifoglyok őrzésére használtak. Auschwitzot eredetileg lengyel hadifoglyok számára építették, de 1942 januárjában átalakították a koncentrációs tábor-rendszer leghírhedtebb gyilkolóközpontjává. Itt alkalmazták először a Zyklon-B mérges gázt.

A háború végén az amerikai és brit csapatok is felszabadítottak táborokat, mint például Buchenwaldot, Dachaut és Bergen-Belsent. A neuengammei koncentrációs tábor foglyainak sorsa különösen tragikus volt, akiket a britek tévedésből megtámadtak, mivel azt hitték, hogy SS-katonák tartózkodnak a hajókon. A háború ezek után mindössze öt nappal később ért véget.