Kormányzati vezetők fizetése az egekben, míg a hivatalokban éhbérért dolgoznak és terrorban érzik magukat
Az államigazgatásban dolgozók fizetése messze elmarad a kormányzati vezetőkétől, akik az elmúlt években jelentős fizetésemelésben részesültek. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) azonban cáfolja, hogy a kormányhivatalokban dolgozók jelentős része csak a garantált bérminimumért dolgozna, és azt állítja, hogy az elmúlt öt évben háromszor is emelkedett a fizetésük.
Az elmúlt öt év során a kormányzati vezetők fizetése többször emelkedett, míg a kormány- és köztisztviselők illetményét a KTM szerint három alkalommal növelték: 2020 márciusában átlagosan 18 százalékkal, 2022-ben átlag 10 százalékkal, míg 2022 júliusától átlagosan 15 százalékkal. Az államtitkárok, miniszterek és a miniszterelnök fizetése 2018 óta évről évre látványosan nőtt. Július 1-jével az államtitkárok fizetése 14 százalékkal, havi bruttó 2,65 millió forintra, a legtöbb miniszteré pedig ugyanilyen arányban, 3,53 millióra emelkedett. A 24.hu szerint 2018 és 2020 között a kormánytagok és államtitkárok bértömege megduplázódott.
A KTM közleménye szerint a kormányhivatalokban dolgozók bruttó átlagbére jelenleg 510 585 forint, és a 34 ezer kormányhivatali dolgozó 98,7 százaléka magasabb illetményben részesül, mint a garantált bérminimum. Ezzel szemben korábban több forrás is arról számolt be, hogy sokan a garantált bérminimumot, havi bruttó 326 ezer forintot kapják, ami nettóban körülbelül 210-220 ezer forintot jelent.
A kormányzati vezetők illetményeinek emelkedése mellett a köztisztviselőknek nemhogy ajándékban, még üdvözlőlapokban sem részesülnek, ami a megbecsülés hiányát is jelzi. A területi közigazgatásban körülbelül 29 ezer, míg az önkormányzati közigazgatásban további közel 27 ezer munkavállaló dolgozik, akik közül sokan szégyenkeznek alacsony fizetésük miatt.
A szektorban jelentős a munkaerőhiány, ami a keresettebb munkakörben dolgozók, mint az informatikusok és gazdasági szakemberek magasabb fizetése és a hosszú ideje a hivataloknál dolgozók alacsonyabb bére közötti különbségek miatt is fokozódik. Az MKKSZ folyamatosan jelezte a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is, és javasoltak egy éves, 25 százalékos mértékű bérfejlesztést, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041-es minimálbér-irányelvének közigazgatási munkahelyeken történő érvényesítését, de a kormányzat részéről eddig nem érkezett reakció.
Boros Péterné hangsúlyozta, hogy a rendkívül alacsony fizetésben részesülő, gyakorta két-háromdiplomás emberek számára nem alternatíva, hogy Ausztriába menjenek konyhai kisegítőnek. Sokan küzdenek megélhetési problémákkal, és leginkább csak szégyenkezni tudnak amiatt, hogy ilyen helyen dolgoznak. A lap emlékeztet arra, hogy nemrég az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál rendelt el spórolást a kabinet, ami ugyan a közszolgáltatásokat nem érinti, de egyes vállalatoknál okozhat munkaerőgondokat.
A szakszervezet szerint a kormányhivatalok dolgozói folyamatos terror alatt vannak tartva, a politikai alkalmasság alapján kiválasztott vezető tisztviselők büntetik azokat, akik a problémákat szóvá merik tenni, ráadásul a közösségi médiában sem tehetnek közzé bármit, a munkáltató azt is ellenőrzi. Boros Péterné szerint a dologi kiadásokat nézve is folyamatos nadrágszíjhúzás figyelhető meg az államigazgatásban. Bár a kormányhivatalokat uniós támogatásból felújították, a kirendeltségeken dolgozók rendszeresen szembesülnek azzal, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréje is problémát okoz.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI)