A Költségvetési Tanács jelentése: Megakadt a deficitcsökkentés Magyarországon
A Költségvetési Tanács (KT) értékelte a 2023-as költségvetés végrehajtását és az államadósság tavalyi alakulását, kiemelve, hogy a deficit csökkentése elakadt a vártnál magasabb költségvetési hiány miatt.
A Költségvetési Tanács első hivatalos, nyilvánosságra hozott dokumentumában, mely Horváth Gábor elnök hivatalba lépése óta készült, részletesen elemezte a tavalyi makrogazdasági és költségvetési folyamatokat. A jelentés szerint a költségvetési hiány növekedésének fő oka a magas infláció miatt csökkenő belső keresletből adódó alacsonyabb adóbevételek, valamint a vártnál nagyobb kamat- és nyugdíjkiadások voltak. Ugyanakkor megjegyezték, hogy az energiakiadások a világpiaci árak csökkenése miatt alacsonyabban alakultak a tervezettnél.
A dokumentum részletezi, hogy a központi alrendszer adó- és járulékbevételei mintegy 1720 milliárd forinttal maradtak el a módosított költségvetési törvényben szereplő előirányzatoktól. Az infláció miatt a nettó áfa-bevétel emelkedése kevesebb mint 2 százalék volt, ami több mint 1000 milliárd forintos elmaradást jelentett. A gazdálkodó szervezetek befizetései és a munkát terhelő adó- és járulékbevételek is jelentős mértékben, több száz milliárd forinttal alulteljesítettek. Az állami kamatkiadások GDP-arányosan 4,7 százalékra nőttek, míg a nyugdíjkiadások több mint 200 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet. Az energiakiadások csökkenése ellenére a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai 387 milliárd forinttal meghaladták a módosított törvényi előirányzatot.
Az államháztartás ESA-hiánya a GDP 6,7 százalékára rúgott, ami jelentősen meghaladja a kormány által a GDP 3,9 százalékában megjelölt eredeti célt. A kormány a hiánycélt a GDP 5,2 százalékára emelte, de a tényleges adatok ezt is 1,5 százalékponttal meghaladták. A dokumentum szerint a hiány mértéke az Európai Unión belül magasnak számít, csak Olaszországban volt magasabb a GDP 7,2 százalékát elérő deficit.
A Költségvetési Tanács üdvözli a korai költségvetési tervezés eltolását, hangsúlyozva, hogy a makrogazdasági feltételek előrejelzési korlátai miatt szükség lehet a költségvetés újratervezésére. A Tanács támogatja, hogy a költségvetés tervezése és benyújtása a tárgyévhez közelebbi időpontban történjen, ami nagyobb bizonytalanság esetén előnyös lehet. Ezzel összhangban a kormány a 2025-ös költségvetés tervezését nem tavasszal, hanem ősszel, várhatóan november után kezdi meg.