Brüsszel döntése: Matolcsy György irányíthatja a magyar mesterséges intelligencia szabályozását
Az Európai Parlament által márciusban elfogadott mesterséges intelligencia törvény értelmében, amely várhatóan májusban lép hatályba, Matolcsy Györgynek, mint a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének, jelentős szerepe lehet a magas kockázatú AI-rendszerek magyarországi szabályozásában.
Az Európai Parlament által elfogadott mesterséges intelligenciáról szóló törvény (Artificial Intelligence Act) a mesterséges intelligencia rendszerek kockázatalapú megközelítés szerinti szabályozását célozza. A törvényt 523 igen szavazattal, 46 nem ellenében és 49 tartózkodás mellett fogadták el. A jogszabály, amelyre a politikai és technikai szintű jóváhagyást követően végső jóváhagyás vár még, valószínűleg idén májusban lép hatályba.
A gépi tanulási rendszereket négy fő kategóriába sorolják majd aszerint, hogy milyen potenciális kockázatot jelentenek a társadalomra nézve. A magas kockázatúnak ítélt rendszerekre szigorú szabályok vonatkoznak majd, amelyeket az uniós piacra való belépésük előtt kell alkalmazni. Az általános célú mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok a hatálybalépést követően egy évvel, 2025 májusában, a magas kockázatú rendszerekre vonatkozó kötelezettségek pedig három év múlva lesznek alkalmazandók. Ezek a nemzeti hatóságok felügyelete alá tartoznak majd, az Európai Bizottságon belül működő, a mesterséges intelligenciával foglalkozó hivatal támogatásával. Mostantól a tagállamok feladata lesz a nemzeti felügyeleti ügynökségek felállítása.
Az AI-t alkalmazó vállalatoknak és az állami szféra szervezeteinek is egyfajta átvilágítást és érdekmérlegelést kell végezniük a saját szervezeti rendszerükön belül. Át kell tekinteniük, hogy hol és milyen munkafolyamatok kapcsán, milyen mértékben használnak AI-t és az mekkora kockázatokat jelenthet a különböző célcsoportok vonatkozásában. Vannak olyan magas kockázatú AI-rendszerek bizonyos szakterületeken (például egészségügy, bűnüldözés) melynek alkalmazását kategorikusan megtiltja a jogszabály.
Kajó Cecília szerint az AI Act lépcsőzetesen lép hatályba, a tagállamoknak bizonyos részletkérdésekben pedig további nemzeti jogalkotást kell végezniük. Volt már erre példa, amikor életbe lépett az uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR, Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) lett erre a feladatra kijelölve. Várhatóan, ehhez hasonlóan a bankok vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank lesz a felügyeleti szerv.
Az AI-t alkalmazó cégek és állami szervek előtt zsúfolt hónapok állnak. Még az is lehetséges, hogy a szakterületek leltárba szedése és kockázatelemzése után átalakításokat kell végezni a cégpolitikában, a fejlesztési irányokban.
Az AI Act logikájában inkább hasonlít a KRESZ-re, mint a Büntető törvénykönyvre, egy jövőre tekintő kívánság halmaz és nem a múltban elkövetett bakik büntetésgyűjteménye. Tartalmaz természetesen alkalmazható jogkövetkezményeket az AI-t alkalmazó intézmények hibás átvilágítási, stratégiaalkotási és más feladataik rossz végrehajtása vonatkozásában. Ám inkább kockázatkezeléssel foglalkozik, és előre meg kívánja mondani azokat a kereteket, amelyek reményeik szerint kordában tudják tartani az AI-fejlesztés összes jövőbeli szálát. Ezzel kapcsolatban természetesen van egy erős szkepticizmus is világszerte.
A mesterséges intelligencia ugyanis nem egy egzakt, azonosítható, önálló dolog, esetleg program, szoftver vagy algoritmus, tehát ilyen értelemben nem tulajdonnév, hanem köznév. Az AI egy halmazdefiníció, amit talán egy rétegekből álló hagymaként tudunk ábrázolni az egyre bonyolultabb technológiák alkalmazása révén. A külső rétegektől a központi réteg felé haladva beszélhetünk általános mesterséges intelligenciáról, vagyis olyan technológiákról, amelyekben a számítógépek tanulási képességekkel rendelkeznek. Eggyel beljebb haladva a következő réteg lehet a hagymában a gépi tanulás, ahol a számítógépek már saját tanulási tapasztalataik alapján fejlesztik algoritmusaikat. Egy következő réteg lehet a hagymában a neurális hálózatok rétege, amelyben a technológiát már a biológia ihleti, a központi réteg pedig lehet a mélytanulás és a fejlett nyelvi modellek. Ezeket a technológiákat az élet számos területén alkalmazzák világszerte, ez nem a jövő, hanem a jelen – hangsúlyozta végezetül Kajó Cecília.