Izrael: Irán „meg fogja fizetni ennek az árát”
Izrael válaszcsapást fontolgat az iráni dróntámadás miatt, az Egyesült Államok azonban kijelentette, hogy nem vesz részt semmilyen izraeli válaszlépésben, hogy elkerülje a támadás eszkalációját.
Beni Ganc, Izrael védelmi minisztere hangsúlyozta, hogy Irán "meg fogja fizetni ennek az árát", amikor eljön az idő. Ezzel szemben Joe Biden amerikai elnök felhívta az izraeli miniszterelnököt, Benjamin Netanjahút, hogy tudassa vele, bár Amerika "vaskalapos elkötelezettséget" vállalt Izrael biztonsága mellett, az Egyesült Államok nem támogatja a megtorlást. A Fehér Ház arra figyelmeztette Izraelt, hogy Amerika nem vesz részt semmiféle Irán elleni megtorló támadásban, és a Biden-kormányzat szerint Izrael „jött ki jobban” az ütésváltásból.
Az iráni hadsereg vezetője szerint a szombat éjjeli drón- és rakétatámadás, amely az Őszinte ígéret hadművelet néven futott, "minden célját elérte" az Izraelt célzó támadásban. Ez a támadás feltételezhetően válasz volt egy korábbi izraeli csapásra, amely az iráni konzulátus őrség hét tagját, köztük két magas rangú tisztet ölt meg április elején. Decemberben egy izraeli légicsapás is életét vesztette Szajjed Razi Muszavit, az iráni Forradalmi Gárda egyik vezetőjét a szíriai fővárosban.
A szombat éjjeli támadás Izrael által időben észlelt és az Egyesült Államok segítségével megsemmisített esemény volt, mielőtt azok célba értek volna. Az iráni megtorló akció folyamán indított rakéták, drónok és robotrepülőgépek mintegy 99 százalékát lelőtték vagy elfogták, amit amerikai tisztviselők az Iránnal szembeni izraeli katonai fölény jeleként emlegetnek. Az amerikai repülőgépek és hadihajók a támadás idején több mint 80 Izrael felé tartó drónt és legalább hat ballisztikus rakétát lőttek le, köztük hét drónt és egy ballisztikus rakétát még azelőtt sikerült semlegesíteniük, hogy azokat kilőtték volna Jemenből.
John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő kijelentette, hogy Washington továbbra is kerülni kívánja a konfliktus kiszélesítését és ezt diplomáciai csatornákon keresztül Teheránnak is megüzenték. Ugyanakkor nem mindenki osztja ezt az álláspontot az amerikai törvényhozók közül. Mike Turner ohiói republikánus képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke szerint a konfliktus már most is eszkalálódik, és a kormánynak reagálnia kell. John Bolton, Donald Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója pedig arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak csatlakoznia kellene Izraelhez, ha az úgy dönt, hogy megtorló támadást indít Irán nukleáris programja ellen.
Mike Johnson, a képviselőház elnöke az Irán által Izrael ellen elkövetett támadás után kijelentette, hogy a testület „újra megpróbálja” elfogadni az Izraelnek nyújtott katonai támogatást. A korábbi kísérletek, hogy több segélyt küldjenek Izraelnek, megrekedtek a demokrata pártiak azon követelései közepette, hogy a segélycsomagnak tartalmaznia kellene a Tajvannak és Ukrajnának nyújtott támogatást is. Mick Mulroy, a Közel-Keletért felelős korábbi védelmi miniszterhelyettes a BBC-nek azt mondta, hogy az Izraelnek szánt segélyt „késedelem nélkül” el kell fogadni, mivel ez nem csak jótékonyság, hanem az amerikai nemzetvédelem része is.
Hoszein Amirabdollahián, iráni külügyminiszter közlése szerint washingtoni idő szerint szombaton este küldtek üzenetet az amerikai elnök hivatalának, amiben arról tájékoztatták az Egyesült Államokat, hogy a támadás korlátozott és csekély mértékű, ami legitim védelmi célokat szolgál, valamint Izrael megbüntetését. Azt állította, hogy Iránnak nem célpontjai az amerikai emberek és katonai bázisok.
Izrael elnöke szerint országa nem akar háborút az iráni támadás nyomán, és egyensúlyra van szükség a kialakult helyzetben. Isaac Herzog vasárnap a CNN hírtelevízióban elmondta, hogy Izrael a szövetségeseivel megbeszéléseket folytat az izraeli viszontválaszról. Megfogalmazása szerint az eltelt 24 óra igazolta a megingathatatlan izraeli-amerikai szövetséget.
Yoav Gallant, Izrael védelmi minisztere vasárnap telefonon beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, a beszélgetés során tájékoztatást adott az iráni támadásra adott izraeli légvédelmi művelet előzetes következtetéseiről, valamint köszönetet mondott az amerikai védelmi miniszternek a példátlan együttműködésért és összehangoltságért a védelmi infrastruktúrák és katonaságok között.
Az Egyesült Államok nevében Lloyd Austin azt kérte az izraeli kormánytól, hogy előzetesen értesítsék az amerikai vezetést bármilyen lehetséges ellencsapásról Iránnal szemben.
Szameh Shukri egyiptomi külügyminiszter vasárnap telefonbeszélgetést kezdeményezett az amerikai külügyminiszter mellett az iráni és izraeli kollégájával is. Az egyiptomi diplomata bejelentése szerint maximális önmérsékletre kérte partnereit, és óvott bármiféle provokatív cselekménytől a már eddig is nagyon bizonytalan Közel-Keleten.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap délután rendkívüli ülést kezdett Izrael kezdeményezésére. Antonio Guterres főtitkár az ülés kezdetén úgy fogalmazott, hogy most „a maximális önmérsékeltnek van itt az ideje”, és hozzátette, hogy a szakadék széléről vissza kell lépni. Szerinte létfontosságú elkerülni minden olyan cselekedet, amely több fronton zajló, kiterjedt katonai konfliktusokhoz vezethet a Közel-Keleten.
A Biztonsági Tanács ülésén Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete azt kezdeményezte, hogy nyilvánítsák terrorszervezetnek az iráni haderő gerincét jelentő Iráni Forradalmi Gárdát, valamint hozzanak szankciókat Irán ellen.
Az ülésen az Egyesült Államok képviselője azt hangoztatta, hogy országa nem akar eszkalációt a konfliktusban. Robert Wood amerikai ENSZ-nagykövet-helyettes ugyanakkor azt hangoztatta, hogy amennyiben Irán, vagy proxierői az Egyesült Államokat megtámadják, vagy újabb katonai akciót indítanak Izrael ellen, akkor Irán felelősségre vonásra számíthat. Szerinte az ENSZ Biztonsági Tanács felelőssége, hogy ne hagyja válasz nélkül az Irán által elkövetett támadást.
Irán ENSZ állandó képviselete szombaton éjszaka közleményben indokolta a támadást. A közlemény szerint Irán a nemzetközi szervezet alapokmányának 51. cikkelye alapján az önvédelemhez való legitim jogát gyakorolva hajtott végre katonai akciót Izraellel szemben. Mint fogalmaztak, a támadás válasz volt az izraeli légicsapásra Irán szíriai konzulátusa ellen. A közlemény azt hangoztatta, hogy iráni részről lezártnak tekintik a katonai akciót, valamint hozzátették, hogy amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna Izrael szíriai légitámadását, akkor „esetleg nem vált volna szükségessé Izrael megbüntetése”.
Az izraeli kormány igyekszik megőrizni a hétköznapok megszokott rendjét, így például hétfőn az ország nagy részén különleges rendszabályok nélkül folytatódik tovább az oktatás. A kormányon belül működő háborús kabinet maratoni hosszúságú ülésen tárgyalta, hogy mivel válaszoljanak az iráni támadásra, de csak arról tudtak megállapodni, hogy a következő napokban tovább folytatják az egyeztetést.
A Joe Biden vezette amerikai kormány összeállított egy hatalmas segélyszállítmányról szóló csomagot, amelyből több ország is jelentős fegyverhez jutna. A 95 milliárd dolláros értékű pakk azonban hónapokon keresztül vitatott volt, mivel a republikánusok nem voltak elégedettek annak a tartalmával. A tervek szerint az összegből körülbelül 60 milliárd dollárnyi támogatást kaphat Ukrajna, valamint 14 milliárdnyit Izrael. Eddig a legfőbb gondot a kelet-európai ország számára folyósított összeg tervei okozták, mivel az amerikai képviselőházban többséget képviselő republikánusok szerették volna, ha az ukrajnai részleteken finomítanának. El szerették volna érni, hogy a segély legyen inkább hitel, de erről nem született megállapodás. A hétvégi események azonban meghozhatják az áttörést, mivel Izrael támogatásának ügyében konszenzus van az amerikai döntéshozók körében. Irán támadása megmutatta, hogy miért szükséges minél gyorsabban dűlőre jutni a kérdésben, és megszavazni a szállítmányt. A szenátuson ugyan már átment a tervezet, mégis a testület demokrata vezetője, Chuck Schumer szerint konszenzus alakult ki. Jeruzsálem körülbelül egymilliárd dollárt költött a hétvégi rakétatámadás elhárítására, és a további fenyegetés miatt szükséges lenne feltölteni a készleteket. Teherán akciója így éppen olyan helyzetet eredményezhet, amellyel szövetségesének, Oroszországnak tesz keresztbe: hozzájárul az Ukrajnának (is) szánt amerikai segélycsomag megszavazásához.
Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) vasárnapi jelentésében arról írt, hogy Ukrajna jóval nagyobb területe és jóval szerényebb légvédelmi képességei miatt sokkal nehezebben tudja megvédeni magát a rakéta- és dróntámadásokkal szemben, mint Izrael. Irán a hétvégén mintegy 170 Sahed drónnal, 30 cirkálórakétával és 120 ballisztikus rakétával támadta meg Izraelt. A zsidó állam légvédelme azonban – nyugati segítséggel – ezek nagy részét megsemmisítette. Oroszország gyakran indít hasonló kombinált légicsapásokat Izrael ellen. Az iráni rakétáknak és drónoknak azonban át kellett haladniuk az iraki, jordániai és szíriai légtéren, ami elég időt hagyott Izraelnek és szövetségeseinek, hogy észleljék és megsemmisítsék ezeket az eszközöket. Ezzel szemben Oroszország Ukrajna közeléből, illetve megszállt ukrán területekről indítja a csapásait, így az ukrán légvédelem ideje a töredéke annak, amennyi idő Izrael rendelkezésére állt.
(MTI)