Csányi Vilmos: Semmi értelme mesterséges intelligenciával reprodukálni az embert

Csányi Vilmos etológus, akadémikus, író úgy véli, hogy az ember evolúciós pályafutását dögevéssel és húsrablással alapozta meg, ami alapjaiban változtatta meg az emberré válás folyamatát.

Csányi Vilmos az Indexnek adott interjújában beszélt arról, hogy miért nőtt meg hirtelen őseink agya, milyen következményei lettek a húsrabló akcióknak, ki lehet vezető, miért kapott szárnyra hirtelen a képzeletünk, belénk van-e kódolva a spiritualitás, és kell-e tartani a mesterséges intelligenciától.

Utolsó könyvének szánja a most megjelent Teremtő képzelet – A kreativitás evolúciója című művét. Csányi Vilmos elmondta, hogy a tudományos munkát már 20 éve abbahagyta, de az elmúlt években született új tudományos eredmények miatt még egyszer nekiállt az összegzésnek. A könyvíráshoz szükséges fizikai állóképesség mellett említette, hogy hamarosan 89 éves lesz, ezért illő lezárni a munkát, amely két éves munka eredménye.

Evolúció szempontjából a meggyőzésre használt nyelvet és a vele megváltozott képzeletet tartja a legfontosabbnak az emberré válásban. Hatmillió évvel ezelőtt váltak el távoli őseink a csimpánzoktól, és négymillió évig nem történt különösebb változás az agytérfogatban. Kétmillió évvel ezelőtt azonban megjelent a Homo erectus, aki már nagyobb aggyal rendelkezett, és kétmillió évig élt a bioszférával összhangban.

Húsrablással futtatta fel evolúciós karrierjét az ember

A Homo erectusok húsrabló akciói és a zsákmányrablás közös akciója is az agynövekedés felé hatott. Az összehangolt kooperációhoz és kommunikációhoz nagyobb agyi kapacitásra volt szükség. A tűzhasználat, a meleg étel és a kalóriadús hús is hozzájárulhatott ahhoz, hogy agyasabbak lettünk.

Spontán dirigáltak a vezetők...

A csoportok összetartásához kellett egy vezető, aki felvállalja és értelmesen irányítani tudja a csapatot. A Homo erectusok még nem beszéltek, de a nyelv előtt is volt kommunikáció, például mutogatás, lökdösés, kiáltás, fütty vagy intés.

...majd szárnyalni kezdett a képzelet

A nyelv megtermékenyítette a képzeletet, és a beszélt nyelv által kifejezett képzelet teszi valójában emberré az embert. Az állatoknak is van képzelete, de az ember képes volt a képzeletét nyelvi formába önteni, így kinyílt egy másik világ, ahol már nem csak a környezetünkben történő dolgokról van szó, hanem olyan dolgokról is, amik nincsenek, de meg lehet csinálni.

MI, az új spirituális felettes?

Csányi Vilmos szerint a mesterséges intelligenciák létrehozása nem jelent veszélyt, mivel azok csak nyelvi intelligenciával rendelkeznek, és nem tudják reprodukálni az emberi élettörténeteket és emlékeket. A mesterséges intelligencia reprodukálása semmi értelme, mivel már nyolcmilliárd különböző okosság él a Földön.

Csány Vilmos a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudomány című folyóirat volt főszerkesztője, és számos ismeretterjesztő és prózai könyv szerzője. Legismertebb művei közé tartozik a Bukfenc és Jeromos – Hogyan gondolkodnak a kutyák?, Jeromos, a barátom - A kutyák szerint a világ, Édes Janka, A Globális elme, Drága barátaim, kedves majmok, Kíváncsiságom története, Íme az ember, és a Sétálgatok a kertemben.