A növények válasza a magasabb szén-dioxid szintre
A légkör növekvő szén-dioxid-tartalma jelentős hatással van a haszonnövényekre, amelyek növekedése ugyan serkentődik, de tápanyagtartalmuk csökken, ami globális táplálkozási problémákat eredményezhet.
A levegő magasabb szén-dioxidkoncentrációja elősegíti bizonyos növények, mint a búza, a rizs és a burgonya növekedését, ami átlagosan 15 százalékos terméshozam-növekedést eredményezhet. Azonban ez a mennyiségi növekedés minőségi romlással jár együtt, mivel a növények több keményítőt és cukrot termelnek, de kevesebb fehérjét. A kutatók szerint az árpa proteintartalma 14, a rizsé és búzáé pedig közel 8 százalékkal csökkenhet a század végére.
Samuel Myers, a Harvard Egyetem munkatársa szerint a fehérjeveszteség miatt további 150 millió ember szenvedhet fehérjehiányban, főként Ázsia és Afrika országaiban.
A növények ásványianyag-tartalma is csökken a szénhidráttöbblet miatt, ami a vas-, cink-, magnézium- és réztartalom "felhígulásához" vezet. A magasabb CO²-koncentráció miatt kevesebb sztóma képződik a leveleken, így a növények kevesebb vizet párologtatnak el, és ennek következtében kevesebb tápanyagot szívnak fel a földből.
A táplálkozáskutatók 10 százalékkal kevesebb vasat, 11 százalékkal kevesebb cinket és 5 százalékkal kevesebb magnéziumot találtak az ehető növényi részekben. Ezek a nyomelemek létfontosságúak az immunrendszer, az izomműködés és a gyerekek fejlődése szempontjából, valamint a szülőképes korú nők egészségéhez. A növekvő CO²-tartalom súlyosbíthatja a már meglévő nyomelem-hiányos állapotokat.
A kutatók, akik a szén-dioxid-értékek emelkedésének és a globális élelmiszer-ellátásnak az összefüggéseit vizsgálják, aggódnak, hogy sok kollégájuk még nem ismerte fel a helyzet komolyságát.