Betegeskedik a húzóágazat: baj van a magyar munkahelyeken

Már a munkaerőpiacra is hatással lehet az, hogy a magyar ipari termelés nem teljesít túl jól, több hónapja látványosan zsugorodik. Úgy tűnik, megszűnt az az elmúlt szűk egy évtizedben megszokott állapot, hogy a jármű- és gépiparban lasszóval fogdosták a munkavállalókat, mi több: a beszámolók szerint ma már nehéz elhelyezkedni ezekben az iparágakban.

Nem muzsikált fényesen a magyar ipar 2023-ban, a kibocsátása éves szinten 5,5 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Lényegében két, túlnyomórészt exportra termelő alágazatot láthattunk, amely a tavalyi év nagy részében képes volt növekedni, a legnagyobb súlyú, húzóágazatnak számító járműipar, illetve az akkumulátor-gyártás. Ám az év utolsó hónapjaiban még ezek is „elfáradtak”.

Tavaly november és az idén január között vaskos mínuszok jelentek meg a feldolgozóipari termelés hellyel-közzel 30 százalékát képviselő járműgyártás termelési adataiban. A sorban a legrosszabb adatot 2023 decembere hozta, amikor az ipari termelés volumene 13,7 százalékkal (munkanaphatástól megtisztítva 8,7 százalékkal) elmaradt az egy évvel korábbi, azonos hónaphoz képest. A járműgyártás alág 9 százalékkal, ezen belül a közútigépjármű-gyártás 11,1 százalékkal esett vissza.

Az összképet nézve a januári adat valamivel kedvezőbb volt, a visszaesés havi bázison 3,6 százalékot tett ki, ám a járműgyártás 4,7 százalékos csökkenésben, a közútigépjármű-gyártás pedig 11,9 százalékos bukórepülésben maradt. A járműipar gyengélkedését a legnagyobb mértékben a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás tudta kompenzálni.

A múlt héten érkezett meg a legfrissebb, februári ipari termelési adat. Itt enyhe javulást láthatunk: 1,8 százalékos (szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 3,5 százalékos) növekedésről adott számot a KSH. A járműgyártás volumene 1,6, a közúti gépjármű gyártása 2,3 százalékkal bővült.

Európai szinten is kiemelkedő Magyarország kitettsége az autóiparnak – a magyar gazdaság annyira függ az ágazattól, hogy annak nemzetközi gyengélkedése hamar tükröződik más területeken is, így például a munkanélküliségi és a GDP-adatokban. A hazai járműipar exportorientált, tehát nagyban meghatározza a külpiacok alakulása.

Globális szinten az elmúlt bő egy év arról szólt, hogy a szolgáltató ágazatok világszerte jól tudtak teljesíteni, miközben a feldolgozóipar inkább szenvedett. Ez a trend Európában, az Egyesült Államokban és Kínában egyaránt jellemző volt, összefüggésben azzal, hogy a koronavírus-járvány lecsengésével az emberek már nincsenek korlátozva a szolgáltatások vásárlásában.

A romló ipari adatokkal párhuzamosan a hazai munkanélküliségi ráta is közel két negyedéve folyamatosan emelkedik, miközben érdekes módon a foglalkoztatás továbbra is bővül. A februári 4,6 százalékos munkanélküliségi adat – bár messze van a 2010-es évek elején látott kétszámjegyű értékektől – összevethető az első Covid-hullám legnehezebb időszakával.

Az elmúlt években minden egyes hónapban el lehetett mondani, hogy nagyon feszes a munkaerőpiac, miközben az állástalanok száma általában csökkent. Az elmúlt hónapokban viszont azt látni, hogy ez a helyzet feltehetően megváltozott, de a részletes okokat nem ismerjük. A KSH adatai alapján igen nehéz egyértelmű összefüggést kimutatni arra vonatkozóan, hogy a munkanélküliség az ipar teljesítmény csökkenése miatt növekszik.

A Vasas Szakszervezeti Szövetség adatai, vizsgálatai alapján közel évtizedes trend tört meg tavaly nyártól kezdve. Tavaly augusztusban például abszolút újdonságot jelentett, hogy az autóipari üzemeknél létszámstopot hirdettek, az ősz óta viszont már ez a jelenség igen markánsan jelenik meg az iparágban. Ahol ez nem érhető tetten, ott a létszámfelvétel szűkült be, akad olyan kulcspozícióban lévő autógyártó is, ahol inkább a nullához konvergál. Lényegében a technikusi pozíciók maradtak az egyetlenek, amelyek mostanáig mindenhol nagyobb érdeklődésre tartanak számot.

Számos cégnél megszűntek a túlórák, a határozott idejű munkaszerződéseket pedig nem hosszabbítják meg. Sok vállalatnál októbertől elindult a kölcsönzött munkaerő létszámának csökkentése. Ez a folyamat idén januárra eljutott odáig, hogy 2023 januárjához képest 80 százalékkal csökkent a kölcsönzöttek aránya. Az érdekképviselet területén azonban a foglalkoztatotti létszám majdnem 40 százalékát a kölcsönzött munkaerő tette ki még 2023 elején, és ennek a 40 százalékos aránynak a 80 százaléka tűnt el 2024 elejére.

A szakszervezet új belépő tagjainak száma 2023 júliusáig folyamatosan emelkedett a 2022-es havi adatokkal egybevetve, ezt követően azonban elkezdett csökkenni, és októbertől már mínuszba fordult át. Attól fogva pedig egy jelentős, 12 százalék körüli csökkenés érhető tetten.

Ma már az ipari területeken nem csak a fizikai munkavállalóknak okoz nehézséget az elhelyezkedés, de például a mérnöki és különösképp az informatikusi munkakörökben is nagyot zuhant a munkaerőfelvétel. Az IT-szektorban dolgozók iránti igény majdnem 50 százalékkal csökkent a működési területükön.

Januárban a Vasas területén a cégek 50 százaléka legalább egy héttel meghosszabbította a téli leállás időszakát, a nagy autógyáraknál pedig egy kivételével most is részleges leállások tapasztalhatók. Vannak továbbá olyan kormányzat által is bejelentett gyárberuházások, amelyeket a multinacionális cégek elhalasztottak, és az alapkőletételen kívül tavaly óta nem történt semmi.

Direkt módon tükrözhetik a munkaerőigény-csökkenést a nagy autóipari cégek bérajánlatai. Míg 2023-ra vonatkozóan az Audi Hungariánál mutatós, 17 százalékos, a Mercedes-Benz Magyarországnál pedig rekordméretű, 24 százalékos alapbéremelésről döntöttek, addig 2024-re az előbbi már csak 5,3 százalékos, utóbbi pedig 8 százalékos emelést ajánlott. A Mercedesnél a munkáltató már határozott is az egyoldalú bérmegállapodásról. A szerényebb bérajánlatok egyik fontos magyarázata, hogy kevesebb munkavállalóra van szükség, nincs már munkaerőhiány, amely kikényszeríthetné, hogy a vállalatok mélyebben a zsebükbe nyúljanak.

Nem csak az autóiparban, hanem más fontos területeken – például a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az építőipari gépek gyártásában – is erőteljes a fékezés. Szembetűnővé váltak a visszamondások, de csökkent a megrendelésállomány is. „Év eleji felmérésünkből kiderült, hogy a cégek többsége nem tudja megbecsülni a termelési igényeket erre az évre, de akár hónapokra előre sem, ami komoly bizonytalanságról ad számot” – figyelmeztetett az alelnök.

A KSH „halvány” munkanélküliség-növekedést mért tavaly decembertől kezdve. Nincsenek nagy, csoportos létszámleépítésekről szóló bejelentések. A cégek első körben a létszámstop, továbbá a kölcsönzött és a határozott időre foglalkoztatott munkaerő leépítése mellett döntenek. Zajlik egy „minőségi csere” is: általában azokat a dolgozókat, akiknek a munkavégzésével nem elégedettek, egyenként küldik el. E gyakorlat megjelenése szerencsétlen módon egybeesett a harmadik országbeli munkavállalók tömeges érkezésével.

A statisztikákban miért nem látható markánsabb emelkedés, az a KSH módszertanában keresendő, hiszen a statisztikai hivatal csak a regisztrált álláskeresők számát méri a munkanélküliségi adatokban. Mivel az álláskeresési járadék megállapításának időtartama 2011 óta mindössze három hónapot tesz ki, a regisztráltak túlnyomó része 90 nap után kikerül a rendszerből.

A kölcsönzött munkavállalók elbocsátása jellemzően nem egyszerre történt az elmúlt hónapokban, inkább szakaszosan vagy egyes helyeken késleltetve küldték el őket. Így például azok a dolgozók, akiket decemberben építettek le, a munkanélküliségről szóló februári statisztikában még megjelennek, de az áprilisiban már nem fognak. A február folyamán egy újabb hullámban elküldött dolgozók azonban hiába duzzasztják tovább áprilisban a munkanélküliek seregét, a december óta tartósan állástalanokat már nem mutatják ki a KSH adatai. Így az állástalan dolgozókat lényegében „szétteríti” a statisztika.

A jelenlegi bizonytalan iparági környezetben azonban nem lehet megbecsülni, hogy ez a folyamat tovagyűrűzik-e, s hogy várhatóak-e csoportos létszámleépítések is. Annyi biztos, hogy a nyári leállások, tervezett karbantartások közeledtével rövid távon nem számíthat a járműipar érdemi fordulatra.