Erőteljes elerdoganizálódás és a 2030-as célkitűzések
Az elmúlt időszak gazdasági nehézségei és a magyar kormányzat válaszai egy erdoganiánus irányzatot tükröznek, ahol a valóságtól elrugaszkodott növekedési célok és gazdaságpolitikai javaslatok dominálnak, miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium ambiciózus 2030-as célkitűzéseket fogalmaz meg.
Az utóbbi hónapokban a magyar gazdaság több problémával is szembesült, mint például a forint gyengülése, a költségvetési hiány növekedése és a várakozásoktól elmaradó gazdasági növekedés. Ilyenkor a jegybankelnök szokatlanul a Józan Gazdaságpolitikus szerepében tűnik fel, aggodalmát fejezi ki a hiány és az egyensúly miatt, míg Varga miniszter enyhíti a helyzetet, és optimista jövőképet fest. Ezt követően Nagy Márton, a miniszterelnök tanácsadója, irreális növekedési célokat tűz ki, és erdoganiánus javaslatokat tesz.
A kormányzati kommunikációban gyakran megjelenik Orbán Viktor és Parragh László is, akik saját gazdasági látomásaikkal és bírálatokkal vesznek részt a diskurzusban. Orbán az Európai Uniót kritizálja, Parragh pedig Matolcsy Györgyöt támadja.
Amikor a kormányzat által hangoztatott növekedési célok és tervek tarthatatlannak bizonyulnak, Lázár János szokott beavatkozni, fenyegetőzve valamelyik multinacionális vállalattal, hogy elterelje a figyelmet, és lehetőséget teremtsen az EU elleni retorikára.
A gazdaságpolitikai stratégia paradoxonja, hogy a növekedés és beruházás iránti igény mellett a kamatcsökkentés a forint gyengüléséhez és az infláció növekedéséhez vezet, miközben a fogyasztás csökkenése és az alacsony áfabevételek miatt az államkassza üres. A kormányzat kerüli a megszorításokat, mivel azok politikailag elfogadhatatlanok, és inkább az exportnövekedésben bíznak, amihez azonban kedvező világ- és európai gazdasági helyzet szükséges, valamint versenyképesebb vállalatok, amelyek azonban nem állnak rendelkezésre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott 2024-2030-as versenyképességi stratégia szerint Magyarország célja, hogy 2030-ra az EU fejlettségének 90 százalékán álljon. A stratégia szerint az ország egyik legversenyképesebb országa kíván lenni, bár a dokumentum szövegezése és adatvizualizációja kritikát kapott a szakmai közösségtől. A stratégia megvalósításához a kormány többek között a mesterséges intelligencia elterjesztését, a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítését, valamint három olyan magyar kreatív brand létrehozását tűzte ki célul, amelyeket az egész világon ismernek.
A cikk szerzője szerint a jelenlegi helyzetben és a kormányzat által alkalmazott gazdaságpolitikai megközelítéssel nem valószínű, hogy Magyarország rövid időn belül felzárkózzon Ausztriához. Azonban a NGM ambiciózus tervei, amelyek között szerepel az adminisztráció és a céges szabályozás egyszerűsítése, a zöldenergia elérhetősége, a képzett munkaerő biztosítása, a logisztikai szolgáltatások fejlesztése, az állami támogatáspolitika hatékonyságának növelése és a külföldi terjeszkedés állami segítése is, arra utalnak, hogy a kormányzat a versenyképesség növelésére törekszik. Azonban a stratégia részletei és a megvalósítás konkrét lépéseinek hiánya kérdéseket vet fel a célkitűzések realitásáról.