Ukrajna újra uniós segítő jobbot kapott, míg az oroszok gazdasági csodát produkáltak
Az olasz pénzügyminisztérium borúsabb gazdasági kilátásokról számolt be, mint tavaly szeptemberben, az oroszok viszont örülhettek: csökkent az ország külföldi adóssága 2024 első negyedévében. Ukrajna is fellélegezhetett, miután megérkezett az uniós zöld lámpa: a háború sújtotta országból érkező mezőgazdasági áruk vámmentessége 2025 júnisáig megmarad. Ezek voltak a hét legfontosabb külgazdasági és külpolitikai eseményei.
Háború ide vagy oda, majdnem húsz éve nem látott csodát produkált az orosz gazdaság. Az ország külföldi adóssága 2024 első negyedévében 12,8 milliárd dollárral, azaz 4,1 százalékkal, 304 milliárd dollárra csökkent – közölte az orosz jegybank. Az orosz külföldi adósság szintje így 2006. október 1-je óta a legalacsonyabb lett, akkor 269,5 milliárd dollár volt.
A héten befutott egy európai szempontból is ígéretes adat. Februárban 2,1 százalékkal nőtt a német ipari termelés az előző hónaphoz képest, miközben már a januári adat is emelkedést mutatott. Az építőipar közel 8 százalékkal bővült, az autógyártás és a vegyipar által vezetett feldolgozóipar pedig 1,9 százalékkal a német szövetségi statisztikai hivatal szerint. Az autógyártás 5,7 százalékkal nőtt, a vegyipar termelése 4,6 százalékkal bővült, utóbbi érthető annak fényében, hogy az energiaárak jelentősen csökkentek.
Az Európai Parlament és a Tanács hétfőn elfogadta az Ukrajnából az Európai Unió piacára irányuló mezőgazdasági export árukra kivetett kvóták és importvámok felfüggesztésének a meghosszabbítását. A vámmentesség 2025. június 5-ig lesz érvényben, de a rendelet lehetőséget biztosít a Bizottságnak a korlátozásra is. Ez a kitétel az EU-s gazdák védelmét szolgálja, és elsősorban az „érzékeny” agrártermékek, mint a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a kukorica és a méz esetében alkalmazható.
Az olasz gazdasági kilátások ismét borúsabbá váltak
Csökkentette GDP-növekedési előrejelzését az olasz kormány a napokban 2024-re és 2025-re is. A kabinet azzal számol, hiábavaló lehet minden kísérletük az éves költségvetési hiány visszaszorítására, és növekedhet az államadósság.
A pénzügyminisztérium a Gazdasági és Pénzügyi Dokumentumban (DEF) azt jelezte, idén egyszázalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető, míg tavaly szeptemberben még 1,2 százalékos 2024-es bővüléssel kalkuláltak. Jövőre pedig 1,2 százalékos növekedési célt jelöltek ki, ezt 1,4 százalékos értékről módosították.
Tanács-Mandák Fanni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa és a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője szerint valószínűsíthető, hogy az Európai Bizottság néhány héten belül, a nyár folyamán kezdeményezheti a túlzottdeficit-eljárást Olaszország ellen. Bár az eljárást érintő legutóbbi reform számos enyhítő körülmény figyelembe vételét teszi lehetővé – s ezen körülmények szinte kivétel nélkül fennállnak Olaszország esetében –, a plafonszámokon nem változtatott, s ezeket a DEF-ben ismertetett számokkal Olaszország jelentősen túllépi.
Az olasz gazdasági teljesítményre jelentős negatív hatást gyakorol többek között a kormányzati instabilitás is. Az elmúlt húsz évben 12 kormánya volt az országnak, az elmúlt 77 évben pedig 68. Ennek a problémának a kiiktatására dolgozik egy alkotmánymódosítási terven Giorgia Meloni miniszterelnök.
Védelmi intézkedések
Hat, az Északi-tengerrel határos ország kedden megállapodást írt alá a kritikus víz alatti infrastruktúra külföldi szabotázstól és támadásoktól való védelméről. A megállapodás – amelyet Belgium, Hollandia, Németország, Norvégia, az Egyesült Királyság és Dánia írt alá – célja az együttműködés megerősítése az energetikai infrastruktúra védelme és a biztonság növelése érdekében a régióban.
Andrew Bowie, a nukleáris és megújuló energiaforrásokért felelős brit miniszter szerint az Északi-tenger a megújuló energiaforrásokra és a nettó zéró energiára vonatkozó európai törekvések motorja, amely hozzájárul a kontinens energiabiztonságának megerősítéséhez. Ezért létfontosságú, hogy most és a jövőben is megvédjük a kritikus energetikai infrastruktúrát.
Aleksandar Vucic szerb államfő bejelentette, hogy Szerbia rendkívül közel áll ahhoz, hogy Rafale típusú, szuperszonikus vadászbombázó repülőgépeket vásároljon Franciaországtól. Erről azt követően beszélt, hogy kedden Párizsban a francia elnökkel és a védelmi miniszterrel tárgyalt.