Új kiberfenyegetés az egészségügyben
A kórházak és egészségügyi intézmények új, halálos veszélyekkel szembesülnek a kiberbűnözők részéről, akik akár egy egész város vagy régió egészségügyi ellátását képesek leállítani.
Az Indexnek nyilatkozó Palicz Tamás, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese szerint a technológia fejlődésével nemcsak a csalások válnak egyre kifinomultabbá, hanem az egészségügyi ellátás is javul, és csökken az égető szakemberhiány. Joó Tamás, az adatvezérelt egészségügy szakértője hozzátette, hogy az ellátás szélesebb körben válik elérhetővé.
A zsarolóvírusok és a kibertámadások egyre gyakoribbak, és Magyarországon is történt már ilyen eset. Palicz Tamás kiemelte egy romániai esetet, ahol száz egészségügyi szolgáltatót kellett lekapcsolni az internetről egy zsarolóvírus támadás következtében.
A kibertámadások súlyos következményei
Palicz Tamás szerint a kibertámadások halálos következményekkel is járhatnak, például amikor egy súlyos állapotú beteget át kellett szállítani egy németországi zsarolóvírus támadás miatt, de a beteg útközben elhunyt. A szakértő rámutatott, hogy a kibertámadások jelentős károkat okozhatnak az adatok és az emberi döntések viszonylatában, ami alapvetően befolyásolja a digitális egészségügybe vetett bizalmat.
Az egészségügyi adatok értéke
Az egészségügyi adatok értékét a bűnözők számára az adatokkal előkészíthető további műveletek, valamint az érzékeny információk jelentik, amelyek egyértelműen azonosítanak egy személyt. Palicz Tamás szerint az egészségügyi adatokat fel lehet használni politikai szándékok miatt is, és az egészségügyi ipari innováció szempontjából is fontos nyersanyagként szolgálnak.
Magyarország helyzete
Palicz Tamás elmondása szerint Magyarország nem számít kiemelt célpontnak a kiberbűnözők számára, és az egészségügyi kiberbiztonság terén hasonló megoldásokat kell alkalmazni, mint más területeken. A sikeres kibertámadások 90%-ában emberi mulasztás áll a háttérben, ezért fontos a folyamatos belső képzések biztosítása és az ismeretek naprakészen tartása.
A mesterséges intelligencia szerepe
Joó Tamás, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese szerint a mesterséges intelligencia (MI) egyre szélesebb körben használható az egészségügyben, például a diagnózis megalkotásában vagy a terápiás döntések kialakításában. Az MI segíthet a betegellátás minőségének, hatékonyságának és személyre szabottságának javításában, de a széleskörű bevezetés előtt még számos kihívást kell megoldani.
Az egészségügyi ellátás jövője
Az adatvezérelt egészségügy és az MI integrálása jelentős előrelépést jelenthet a betegellátás minőségében. Joó Tamás szerint az orvosok, akik képesek ezeket az eszközöket hatékonyan alkalmazni, előnyre tehetnek szert, míg azok, akik nem részesülnek az új technológiák előnyeiből, hátrányos helyzetbe kerülhetnek.
Az MI és a járványok
Az MI segíthet a járványok elleni küzdelemben is, például a terjedés előrejelzésében és a kontaktkövetésben. Joó Tamás kiemelte, hogy a hazai fejlesztések, mint amilyen a Covid-19 pandémia idején végzett kutatásuk is, alapvető fontosságúak a jövőbeli egészségügyi kihívások hatékony kezelésében.
Az ellátás átalakulása
A mesterséges intelligencia átalakíthatja az egészségügyi ellátást, segítve a betegek számára legmegfelelőbb kezelési terv kiválasztását. Joó Tamás szerint fontos, hogy ezek az innovatív technológiák a vidéki területeken élő betegek számára is elérhetőek legyenek.
A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) küldetése, hogy fórumot teremtsen az egészségügy jobbításán fáradozók számára, és szoros együttműködésben dolgozik a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjával.
(Borítókép: Dr. Joó Tamás és Dr. Palicz Tamás. Fotó: Tövissi Bence / Index)