Ügynökakták: politikai Szent Grál vagy semmitmondó ígéret?

Sokan próbálták már megnyitni a Kádár-korszak állambiztonsági aktáit, de eddig minden kísérlet kudarcba fulladt. Magyar Péter azonban ígéretet tett: hatalomra kerülésük esetén ez lesz az első intézkedésük.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala már több mint három évtizede foglalkoztatja a magyar politikát, de eddig minden kormányzat elutasította a kezdeményezéseket. Antall József miniszterelnöksége alatt döntöttek úgy, hogy nem oldják fel a dokumentumok titkosítását, mivel attól tartottak, hogy a beépített személyek megbélyegzése súlyos társadalmi következményekkel járna.

Orbán Viktor 2005-ben, még ellenzéki vezetőként, nyilvánosságra hozott néhány jelentést, amelyek őt és feleségét érintették, de a 2010 óta hatalmon lévő kormány nem tette közzé az aktákat, az áldozatok védelmére hivatkozva.

Az ellenzék több próbálkozása is volt már, például a Jobbik-Konzervatívok képviselője, Sas Zoltán kezdeményezése, amely csak a volt és jelenlegi országgyűlési képviselők dokumentumait tette volna közzé, de ez a javaslat sem kapott támogatást a parlamentben.

Magyar Péter, a TISZA Párt új alelnöke, a közelmúltban jelentette be, hogy kormányra kerülésük esetén nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, amelyek feltárhatják, hogyan és kik lopták szét az országot a rendszerváltás környékén.

Schiffer András, korábbi parlamenti képviselő, az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt arról, hogy a nemzeti vagyon meglovasításában kulcsszerepet játszottak azok a tiszti rangú személyek, akik az állambiztonsági szolgálatnak dolgoztak, és később a pártfinanszírozók közé kerültek.

A szomszédos országokban is történtek próbálkozások az ügynökakták nyilvánosságra hozatalára, de ezek csak részleges sikerrel jártak. Csehországban, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában is történtek lépések, de ezek nem váltottak ki jelentős társadalmi vagy politikai következményeket.