Lantos Csaba: Tévhit, hogy Magyarország drágán vásárol orosz gázt
Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Mandinernek adott interjúban kijelentette, hogy a magyar kormány energetikai stratégiája a nukleáris és a megújuló energiákra épül, és cáfolta azt a nézetet, hogy Magyarország túlárazottan vásárolna orosz gázt.
A miniszter elmondása szerint a zöldenergia termelésének növelése kiemelt cél, mivel ez jelenti a magyar gazdaság jövőjét. Lantos kiemelte, hogy a Paks II. atomerőmű működésbe lépésével Magyarország képes lehet az önellátásra, és időszakosan áramot is exportálhat. A nukleáris energia mellett a megújuló energiákra, különösen a napenergiára helyezik a hangsúlyt, amelynek kapacitása már most meghaladja a korábban 2030-ra kitűzött célokat.
A miniszter szerint a Paks 2 projekt nem került veszélybe az orosz-ukrán háború miatt, mivel ez egy EU által jóváhagyott nemzetközi projekt, amelyen jelenleg egy német-amerikai cég dolgozik. A tervek szerint az új reaktoroknak a 2030-as évek elején kell működésbe állniuk.
A megújuló energiák terén a kormány a napenergiára koncentrál, de a szélerőművek létesítésének lehetősége is megnyílt a Kisalföldön, ahol az ipari beruházók jelentős új kapacitásokat telepíthetnek. Lantos megjegyezte, hogy a napenergia terén már 6100 megawatt kapacitás áll rendelkezésre, ami 260 ezer háztartási kiserőművet és körülbelül 3500 ipari létesítményt jelent.
A miniszter bejelentette, hogy a Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot hirdetnek azoknak, akik korábban telepítettek napelemet, de kiestek a tízéves szaldós időszakból. Ők is támogatást kaphatnak energiatároló beszerzésére, ami lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabban használják fel a megtermelt áramot.
Az orosz gáz kérdésében Lantos Csaba leszögezte, hogy a magyar kormány nem fizet túlárat az orosz gáztartalékokért, és hogy a magyar határig más forrásból nem lehetne olcsóbban gázt szerezni. Hozzátette, hogy a diverzifikáció is megkezdődött, hiszen LNG-gáz érkezik Horvátországon keresztül, valamint Romániából is, és a hazai szükségletek mintegy húsz százalékát belföldön termelik ki. A miniszter szerint a régió infrastrukturális adottságai és a tengerpart hiánya miatt jelenleg nem lehetséges az orosz gázforrás nélkülözése.
A Napenergia Plusz programban már több mint 28 ezren előregisztráltak, és mostanáig több mint 15 ezer támogatási kérelem érkezett be a napelem és az ehhez tartozó zöldenergia-tároló egység, azaz akkumulátor telepítésére. Jelenleg mintegy 5000 megawattnyi, ipari méretű naperőműre van érvényes engedély, amelyek 2026-ig rá fognak csatlakozni a hálózatra. A meglévő erőművek és engedélyek esetében sikerült megegyezni a tízéves türelmi időről, ameddig érvényben marad a szaldó elszámolás.
Lantos Csaba hangsúlyozta, hogy az új szisztéma kevésbé kedvezőbb, mint korábban volt, de a rendszer fenntarthatósága érdekében szükséges volt a változtatás. A fejlesztések felpörgetésével mostanra 93 százalékban ismét lehet csatlakozni a kiserőművekkel is. A változás arra is ösztönöz mindenkit, hogy amit termel, saját maga helyben fogyassza el.
A miniszter kiemelte, hogy nem jó, hogy a magyar energiaellátás ilyen mértékben kitett a külföldnek, ugyanakkor nemzetközi összevetésben nem áll rosszul az ország, hiszen az éves fogyasztás importigénye hatvannégy százalékos. Az ország földrajzi adottságai miatt a teljes energiaszuverenitáshoz „csoda kellene”, ám törekedni kell az arány jelentős csökkentésére. Ez a kormány határozott célkitűzése.