Franciaország a dezinformáció elleni harc élharcosa
A 2017-es francia elnökválasztási kampány óta egyre gyakoribbak a határokon átnyúló szervezett dezinformációs kísérletek, és Franciaország az első számú célpontból az egyik legjobb pandúrrá vált a dezinformáció elleni küzdelemben. A Deutsche Welle riportja szerint Franciaország példáját egyre több ország követi.
- május 5-én hackerek feltörték Emmanuel Macron levelezését, és kiszivárogtatták az ott talált 20 ezer e-mailt és mintegy 15 ezer gigabájtnyi adatot. A Correctiv oknyomozó portál szerint a dokumentumok 80 százaléka eredeti volt, de a többi hazugságokat terjesztett Macronról és munkatársairól. A cél az volt, hogy a választási forduló előtt lejárassák őket.
A Le Monde francia napilap szerint a hackereknek orosz megbízóik voltak. A kiszivárogtatás nem befolyásolta a szavazást, mivel a francia hatóságok időben figyelmeztették a sajtót és a közvéleményt a terjesztés büntetőjogi következményeire.
A dezinformáció elleni küzdelem franciaországi erőfeszítései
A „MacronLeaks” eseménye után Franciaország a dezinformáció elleni harc élharcosává vált. A Viginum központot 2021-ben alapították, amely külföldről érkező digitális manipulációkat és dezinformációt monitoroz az internetes közösségi médiában.
A Viginum rendszeresen leplez le álhíreket, mint például a hasonmás-kampányt, amely hét uniós országban is megjelent, vagy a „Portálok harci hálózatát”, amely 193 weboldalból állt, és oroszbarát propagandát terjesztett.
A digitális támadások elleni védekezés
Marc-Antoine Brillant, a Viginum vezetője szerint a központ célja, hogy ellenállóbbá tegye az embereket a digitális merényletekkel szemben. Jiore Craig, az Institute for Strategic Dialogue vezető munkatársa szerint Franciaország az egyik első állam volt, amely rendszerszintű megközelítést alkalmazott a dezinformáció elleni küzdelemben.
David Colon, a párizsi Sciences Po történészprofesszora szerint a digitális támadók célja a demokratikus intézményekbe vetett bizalom megingatása. A jelenség fordulópontja az ukrajnai orosz invázió volt, de a támadások már korábban elkezdődtek.
Oroszország támogatása a rendszerellenes pártoknak
Le Pen 2017-ben kilencmillió euró kölcsönt kapott a prágai Első Cseh-Orosz Banktól, és négy évvel később a Nemzeti Tömörülés egy magyar banktól kapott 10,6 millió euró kölcsönt. Arthur de Liedekerke, a Rasmussen Global európai ügyekért felelős igazgatója szerint Franciaország azért első számú célpont, mert hadserege sok országban van jelen, és politikusai provokatív álláspontot képviselnek.
Lutz Güllner, az Európai Külügyi Szolgálat stratégiai kommunikációért felelős egységének vezetője szerint Franciaország és Svédország jó munkát végez a dezinformáció elleni küzdelemben. Franciaország mostantól visszavág, és nem tartozik a gyengék és támadhatók közé – mondta Colon.