Az iráni hadsereg vezetője szerint „minden célját elérte” az Izraelt célzó dróntámadás
Az iráni hadsereg vezetője, Mohammad Bagheri kijelentette, hogy az Izraelt célzó szombat éjjeli drón- és rakétatámadás, mely az Őszinte ígéret hadművelet keretében zajlott, minden célját elérte.
Az akció során az irániak egy hírszerzési központot és a Nabatim légibázist vették célba, amelyek jelentős károkat szenvedtek és működésképtelenné váltak Bagheri állítása szerint. A támadásokat azok a helyszínek kapták, amelyek segítséget nyújtottak a damaszkuszi iráni konzulátusra mért izraeli csapás megtervezésében, valamint ahonnan az azt végrehajtó F-35-ös bombázók felszálltak. A konzulátus elleni támadás során az őrség hét tagja vesztette életét, köztük két magas rangú tiszt is április elején. Továbbá, egy decemberi izraeli légicsapásban Szajjed Razi Muszavi, az iráni Forradalmi Gárda egyik vezetője is életét vesztette Szíriában.
A szombat éjjeli támadás Izrael által időben észlelt lett, és az Egyesült Államok segítségével a drónokat és rakétákat megsemmisítették, mielőtt azok célba érhettek volna. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szerint a kilőtt eszközök 99 százalékát sikerült semlegesíteni, és csak a Negev-sivatagban található Nevatim légi bázisban sikerült kisebb károkat okozni. Személyi sérülést a csapás közvetlenül nem okozott, de az izraeli légvédelem egyik rakétájából lehulló repesz súlyos fejsebet ejtett egy hétéves lányon. Ez az esemény egy példátlan mértékű eszkalációt jelenthet a Közel-Keleten. Irán, bár korábban többféle módon támadta már Izraelt, ilyen nagyságrendű direkt csapást még sosem kísérelt meg.
Az akcióban részt vettek Irán térségbeli szövetségesei is, mint a jemeni húszik és a libanoni Hezbollah fegyveresei, de az ő támadóeszközeik sem érték el a célt. Bagheri figyelmeztetett, hogy ha az izraeli kormány további akciókat hajt végre Irán ellen, akár iráni területen, akár a hozzá tartozó központokban Szíriában vagy máshol, az iráni hadsereg következő művelete „sokkal nagyobb lesz”. Hozzátette, hogy ha az Egyesült Államok ismét együttműködik Izraellel egy lehetséges iráni akció esetén, az amerikai bázisok „nem lesznek biztonságban”. Az Egyesült Államoknak több katonai támaszpontja van a térségben.
Amerikai elemzők szerint a támadást úgy tervezték meg, hogy az izraeli és amerikai légvédelem időben reagálhasson. Az iráni külügyminisztérium az akció után gyorsan „deeszkalációs szándékú” nyilatkozatot adott ki, és kijelentette, hogy Irán részéről az ügyet „lezártnak” tekintik. Az elemzők szerint az akció célja az lehetett, hogy Irán demonstrálja képességét a harcra Izraellel és szövetségeseivel szemben, bár egy nyílt háborúban valószínűleg alulmaradna.
Az ENSZ főtitkára és más nemzetközi szereplők – az iráni agresszió elítélése mellett – önmérsékletre szólították fel a feleket, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig válságtanácskozást tartott. Az eszkalációs félelmek a támadás precedens nélküli jellege miatt jogosak, de több körülmény is arra utal, hogy az iráni támadás erősen szimbolikus jellegű volt. Teherán informális csatornákon előre közölte Washingtonnal, hogy csak „korlátozott” csapást tervez, és a támadás meglepetésjellegének teljes hiánya, valamint az izraeli légvédelem túlterhelésére alkalmatlan számban és módon bevetett eszközök előrevetítették a kudarcot.
A reménykeltő körülmények ellenére azonban garantált egy, az izraeli csapásmérő erőt demonstráló válaszcsapás, ennek helyszínéről és mértékéről viszont nem szivárogtak ki előzetes információk. Az izraeli válaszcsapás (vagyis válasz-válaszcsapás) jellegét alapvetően befolyásolják a belpolitikai megfontolások. A politikai válságok közepette lavírozó Benjamin Netanjáhu lehetőségként is tekinthet egy korlátozott iráni konfliktusra, azonban kétséges, hogy – különösen a komoly súllyal bíró szélsőjobboldal nyomása alatt – mennyire lehet megőrizni egy konfliktus korlátozott jellegét.