A zöld energia mítosza
Annak ellenére, hogy folyamatosan azt mondják nekünk, hogy a nap- és a szélenergia a villamos energia legolcsóbb formája, a kormányoknak világszerte 1,8 ezer milliárd dollárt kellett költeniük tavaly a zöld átmenetre.
A szél- és naperőművek csak akkor termelnek áramot, ha süt a nap vagy fúj a szél, az összes többi időszakban az áram nagyon drága, és egy tartalék rendszerre van szükség. Ez az oka annak, hogy a világ villamosenergia-felhasználásának majdnem kétharmada továbbra is a fosszilis energiaforrásoktól függ, és hogy a jelenlegi tendenciák szerint száz évre vagyunk attól, hogy a fosszilis energiaforrásokat kiiktassuk a villamosenergia-termelésből.
A zöld energia időszakossága az első oka annak, hogy téves az az állítás, miszerint a nap- és szélenergiából állítható elő legolcsóbban villamos energia. A modern társadalmaknak 0-24 órában rendelkezésre álló energiára van szükségük, ezért a megbízhatatlan és időszakos nap- és szélenergia jelentős, gyakran rejtett költségekkel jár együtt.
A legszegényebb országokban nem nagy a fosszilis energiaforrásokon alapuló energetikai infrastruktúra, és a gazdag országok nem hajlandóak finanszírozni fosszilis energiaforrásokon alapuló beruházásokat a fejlődő államokban, miközben utóbbi országoknak nagy szükségük lenne erre. Ehelyett ragaszkodnak ahhoz, hogy az emberek olyan megbízhatatlan zöld energiaforrásokkal boldoguljanak, amelyek nem tudják működtetni a szivattyúkat vagy a mezőgazdasági gépeket.
Tavaly Kína több villamos energiát termelt szénből, mint nap- és szélenergiából. India pedig háromszor, míg Banglades 13-szor több villamos energiát állított elő szénből, mint zöld energiaforrásokból. Indonézia esetében pedig elképesztő mértékű, 90-szeres a különbség. Ha a nap- és szélenergia valóban olcsóbb lenne, akkor ezek az országok miért nem használják nagyobb mértékben ezeket az energiaforrásokat?
A napenergia költségének mérésére szolgáló tipikus módszer egyszerűen figyelmen kívül hagyja a napenergia megbízhatatlanságát. Az Amerikai Energiainformációs Hivatal szerint a napenergia ára 3,6 cent/kWh, ami éppen alacsonyabb a földgázéhoz (3,8 cent) képest. Ha azonban a megbízhatóság költségeit is beleszámítjuk, a valós költségek robbanásszerűen nőnek, ami alapján a napenergia messze a legdrágább villamosenergia-forrás.
A hatalmas többletköltséget az energiatárolás szükségessége okozza. Németországban például minden télen 5 napig tartó szélcsend van, amikor a szélturbinák szintén szinte semmit sem termelnek. Egy új, az amerikai helyzetet vizsgáló tanulmány szerint ahhoz, hogy a villamos energiát 100%-ban nap- vagy szélenergiával, illetve az elégséges tartalék rendszerrel lehessen biztosítani, az USA-ban az éves villamosenergia-felhasználás közel három havi mennyiségét kellene tárolni.
A második ok, miszerint hamis az az állítás, hogy a nap- és szélenergiából állítható elő legolcsóbban villamos energia, hogy az nem veszi figyelembe az elhasznált szélturbinalapátok és a kimerült napelemek újrahasznosításának költségeit. Egy texasi kisváros már most is tele van hatalmas, újrahasznosíthatatlan szélturbinalapátok ezreivel. Afrika szegény országaiban az elhasznált napelemeket és akkumulátoraikat már most is egyszerűen kidobják.
Ha valóban kezelni akarjuk a klímaváltozást, akkor sokkal többet kell befektetnünk az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energiaforrások kutatásába és fejlesztésébe. Csak a kutatás-fejlesztés jelentős fellendítése hozhatja meg azokat a technológiai áttöréseket, amelyekre szükség van – a megújulóenergia-ipar által termelt hulladékok csökkentésében, az akkumulátorok és a hatékonyság javításában, de más technológiák terén is, mint például a moduláris atomerőműveknél –, amelyek révén az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások valóban olcsóbbak lesznek a fosszilis energiaforrásokhoz képest.
Bjorn Lomborg, a Copenhagen Consensus Center think tank elnöke, a Stanford Egyetem Hoover Intézetének vendégkutatója, elemzései és publicisztikái a klímaváltozás elleni küzdelem és a globális fenntartható fejlődési célok elérésének kérdését járják körül.