Magyarország energiapiacának feltérképezése - Milyen a tökéletes magyar energiamix?
A magyar energiapiac szakértői eltérő véleményen vannak a tökéletes energiamix összetételét illetően, melyben az atom-, nap-, és szélenergia aránya is kérdéses. Egyetértés van abban, hogy a magyarok energiatudatosságán és motivációján javítani kell. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett, ahol a magyar energiahelyzetről esett szó.
Az "Emelt klímacélon innen, energiaválságon túl" című beszélgetésen Huszár András, a Green Policy Center alapítója kérdezte a szakértőket a háború és az energiaválság utáni változásokról. Prof. Dr. Aszódi Attila a földgáz árának gyors normalizálódását és az atomenergia iránti megnövekedett érdeklődést emelte ki, míg Holoda Attila a magyar lakosság napelem-finanszírozási hajlandóságát nevezte meglepőnek. Dr. Kaderják Péter szerint az energiaválság gyorsította a zöldenergia-átmenetet, a megújulók részaránya meghaladta a 40%-ot az áramtermelésben. Koczóh Levente a rezsicsökkentés szigorításával és a szélerőművekkel kapcsolatos gyors reagálást említette, de az energiaközösségek támogatásában hiányosságokat látott.
A nemzetközi interkonnektivitás és a napelemek terén Magyarország jól teljesít, azonban az épületfelújítások üteme elmarad a kívánatostól – mondta Koczóh Levente. Kaderják Péter a földgáz-infrastruktúrát és a nagy fogyasztók, valamint kkv-k számára drágává vált energiaárakat emelte ki, melyek beruházás-ösztönzően hatnak. Holoda Attila az európai energia-infrastruktúrához való szoros kapcsolódást, az ellátásbiztonságot és a belső hálózati kapcsolatokat nevezte meg erősségként, de a gázfogyasztás és a tudatosság hiányát kritizálta.
Aszódi Attila szerint a rezsicsökkentett mennyiségi határ megváltoztatása elérte a célját, de hiányzik egy motiváló tarifarendszer. Koczóh Levente szerint minden területen van csökkentési potenciál, különösen az épületszektorban és a lakosságnál. Kaderják Péter a közlekedési szektort említette, ahol az elektrifikáció segíthet a megtakarításban.
A jövő energiamixével kapcsolatban Aszódi Attila az atomenergiát tartja a karbonsemleges energiamix elengedhetetlen részének, és a Paks II. projekt előkészületeiről beszélt. Koczóh Levente a fosszilis energiától való szabadulást és a geotermiát említette, mint lehetőséget. Kaderják Péter a nukleáris hulladékok kezelésére és a geotermia hasznosításának problémáira hívta fel a figyelmet. Holoda Attila a napelem-telepítések hálózatot érintő hatásait és a geotermia szabályozását kritizálta.
Az újraiparosítási hullám energiával kapcsolatos kihívásairól is szó esett, ahol Aszódi Attila az akkumulátorgyárak állandó energiaigényét, Kaderják Péter a megújuló energia fejlesztésének erősödését, Koczóh Levente a gázerőművek építését, Holoda Attila pedig az akkumulátor-hulladékok feldolgozásának energiaigényét emelte ki.