A kávé hamarosan luxuscikk lehet
A kávépiac jövőképe aggasztó, hiszen a klímaváltozás korlátozza a termelést, miközben a kínai fogyasztás növekedése tovább fokozza a keresletet. Európát, a világ legnagyobb kávéfogyasztóját, különösen sújtja a helyzet.
Brazília, a világ legnagyobb kávétermelője és -exportőre, idén harmadszor is felülmúlhatja az előző évi termelést, ami a kávé közel 150 éves történetében ritkaságnak számít. Márciusban a kávéexport havi rekordot döntött, 37,8 százalékos növekedéssel 4,29 millió 60 kilogrammos zsákra emelkedett, amit a robusta kávé exportjának jelentős növekedése okozott. A robusta kávé ára 16 éve a legmagasabb szintre emelkedett, mivel Brazília többet exportált ebből a fajtából, hogy pótolja Vietnám és Indonézia exportjának visszaesését.
Az arabica kávé szállítása is növekedést mutatott, márciusban 15,1 százalékkal többet értek el, mint az előző év azonos időszakában. A brazil exportból származó teljes bevétel pedig 35,2 százalékkal, 913,6 millió dollárra nőtt.
A robusta kávé növekvő termelése miatt várhatóan a jövő évben is folytatódik a pozitív sorozat, amire az elmúlt 150 évben csak egyszer volt példa. A világ kávéfogyasztásának továbbra is nagyjából 70 százalékát az arabica kávé teszi ki.
A brazil kávétermesztésben általában a magas és alacsony hozamú évek váltakoznak, de a szélsőséges időjárás és a gazdálkodási technikák, például az öntözés kiterjesztett használata miatt az ország minden évben nagyobb termést ér el.
A kávétermelés fenntarthatósága kérdéses, hiszen a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer. Egy kiló kávé előállításához nagyjából 13 ezer liter víz szükséges, és magas a szén-dioxid-lábnyoma is.
A kávé iránti kereslet növekedésének hátterében a délkelet-ázsiai, elsősorban a kínai fogyasztás áll. Kínában a kávéfogyasztás 15 százalékkal nőtt, és a kávézók száma 58 százalékkal, 49 691 üzletre nőtt.
Európában az uniós környezetvédelmi szabályozás miatt jelentős áremelkedés és hiány is várható. Az erdőirtásmentes termékekről szóló uniós szabályok (EUDR) 2023 közepén léptek hatályba, és a gazdasági szereplőknek 18 hónap haladékuk van az új szabályok alkalmazására.
Etiópia, a kávé őshazája, lehet az új európai környezetvédelmi szabályozás legnagyobb vesztese. Az etióp kávéipar szerint az új szabályok igazságtalanok, mivel a helyi gazdák nem rendelkeznek a megfelelőség bizonyításához szükséges adatok összegyűjtéséhez szakértelemmel. Az Európába szállító nagykereskedők vonakodnak megvásárolni az etióp kávét, mert nem biztosak abban, hogy a termelők bizonyítani tudják a megfelelőséget.
A világpiacon gyorsan növekszik a kávé iránti kereslet, de a termelés hosszabb távon nehezen tud lépést tartani az éghajlati változások miatt. Ezért félő, hogy a következő években jelentős áremelkedés, és akár hiány is keletkezhet az európai kávépiacon.