A műholdakat vakító gamma-kitörés rejtélye
Hetvenszer erősebb volt az a gamma-kitörés, amely túltelítette a műholdak detektorait, mint az eddigi legerősebb ismert esemény, és a kutatók csak most kezdték megérteni, mi történhetett.
- október 9-én több űrteleszkóp is észlelte azt a rendkívül erős gammasugár-kitörést, amely a Földtől körülbelül 2,4 milliárd fényévre történt. A tudósok a GRB 221009A kódnevet adták neki, de informálisan BOAT-ként is emlegetik, ami a "Brightest Of All Time", azaz minden idők legfényesebb gamma-kitörése jelentésű.
A szakértők eleinte tanácstalanok voltak az esemény erőssége miatt, mivel az nem hasonlítható semmilyen korábbihoz. A gamma-kitörések általában követnek bizonyos mintákat, de a GRB 221009A kivételes volt a maga nemében.
A NASA/Swift/Cruz deWilde által rögzített adatok alapján a Northwestern Egyetem kutatói megállapították, hogy a kitörés akár 70-szer erősebb is lehetett, mint a korábban ismert legerősebb esemény. Egy ilyen erősségű gamma-kitörés nagyjából ezer évente egyszer fordul elő, ami azt jelenti, hogy a tudomány szempontjából rendkívüli szerencse, hogy a gamma-detektorokat csak néhány évtizede fejlesztették ki.
A kutatók feltételezése szerint a kitörés egy különösen nagy szupernóva következménye lehetett, amely egy rendkívüli fekete lyukat hozott létre. Az esemény során valószínűleg beindult az r-folyamat is, amely során olyan elemek keletkeznek, mint az arany vagy a platina.
A James Webb űrteleszkóp segítségével végzett vizsgálatok azonban meglepő eredményeket hoztak: a szupernóva sem volt különösen fényes, sem nemesfémekben gazdag. Ezek az eredmények a Nature Astronomy tudományos lapban jelentek meg.
Peter Blanchard, a Northwestern Egyetem kutatója szerint a GRB 221009A eseményének tanulmányozása lehetőséget adott a világ legnehezebb elemeinek keletkezésével kapcsolatos elméletek tesztelésére. A szupernóva helyén talált oxigén és nikkel arra utalt, hogy egy csillag végső robbanása történt, de nehezebb elemek hiánya azt jelzi, hogy az ilyen energikus gamma-kitörések nem feltétlenül állítanak elő ilyen elemeket.
A kutatások után felmerült két fontos kérdés: miért van eltérés a gamma-kitörés és a szupernóva fényereje között, és honnan származnak a nehéz elemek? Jelenleg úgy tűnik, hogy az r-folyamat két neutroncsillag egyesülésekor zajlik, de ezek az események túl ritkák ahhoz, hogy magyarázatot nyújtsanak minden ismert nehéz elem létezésére. Blanchard szerint léteznie kell egy másik forrásnak is, amit a régi csillagok megfigyelései is alátámasztanak, hiszen az univerzum egyes részein már a neutroncsillagok megjelenése előtt felhalmozódtak a nehéz elemek.