Izrael és a gázai dilemma
Hat hónappal a Hamász október 7-i mészárlása után Izrael továbbra is tanácstalan abban, hogy hogyan kezelje a Gázai övezetet, és bár jelentős csapásokat mért a Hamászra, a csoport még mindig nem semmisült meg, és Izrael nemzetközi megítélése romokban hever.
Október 7. után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megfogadta, hogy megsemmisíti a Hamászt, beleértve vezetőinek megölését, katonai erőinek szétzúzását és infrastruktúrájának lerombolását, valamint a Hamász által elrabolt túszok visszaszerzésére törekszik. Daniel Byman, a Georgetown Egyetem biztonsági tanulmányok programjának igazgatója szerint Izrael azonban nem tudta megteremteni a feltételeket egy új, sikeres gázai kormány létrehozására, ami a Hamász hosszú távú visszaszorításának előfeltétele lenne. Emellett egy nagyobb hadművelet tervezése Rafah városában csak marginális katonai nyereséget hozna, de súlyosbítaná a gázai humanitárius válságot és tovább rontaná Izrael nemzetközi megítélését. A következő hat hónapban a legjobb, amiben reménykedni lehet, hogy Izrael csökkenti a gázai erőszak intenzitását, miközben növeli a Gázába érkező segélyek mennyiségét.
Az izraeli hadsereg szerint műveleteik eredményeképpen a Hamász 24 zászlóalja közül 18-at felszámoltak, és megölték több katonai vezetőjét is, köztük Marwan Issát. Azonban a Hamász két legjelentősebb vezetője, Mohammed Deif és Jahja Szinvar továbbra is szabadlábon van, és a csoport még mindig több ezer harcosa van fegyverben. A túszokkal kapcsolatban is kudarcot vallott Izrael, hiszen 130 túsz maradt a Hamász kezében, és nehéz anélkül célpontot választani Gázában, hogy véletlenül meg ne öljenek közülük néhányat.
Izrael taktikai sikerei hatalmas emberi áldozatokkal jártak: több mint 32 ezer palesztin halt meg, több mint 1,7 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni, és a lakosság nagy részét éhínség és betegségek fenyegetik. Az izraeli kormány által bevezetett nehezítések a Gázába érkező segélyekre vonatkozóan csak lassan mérséklődnek a nemzetközi kritikák hatására.
Az európai tisztviselők egyre gyakrabban bírálják Izraelt, és az európai közvélemény is egyre kevésbé támogatja az országot. Az arab kormányok, mint Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek, nyomás alá kerültek saját lakosságuk részéről, és Szaúd-Arábia ragaszkodik ahhoz, hogy Izrael egyezzen bele egy palesztin állam létrehozására vonatkozó tervbe. Az Egyesült Államokban is csökkent az Izraellel kapcsolatos kedvező vélemények aránya, különösen a fiatalabb amerikaiak körében, és Joe Biden elnök is egyre kritikusabbá vált.
A szerző szerint a Biden-kormányzatnak meg kellene próbálnia meggyőzni Izraelt, hogy többet tegyen a konfliktus kezelésénél, de az izraeli társadalom elkötelezett a Hamász szétzúzása mellett, és nehéz lesz rákényszeríteni a kormányt, hogy változtasson a Gázával kapcsolatos megközelítésén. Az Egyesült Államoknak gyakran nehézséget okoz kisebb szövetségesei befolyásolása, és Izrael esetében is korlátozott a befolyás, de a szerző szerint itt az ideje, hogy a Biden-kormányzat határozottan abba az irányba terelje Izraelt, amerre amúgy is mennie kellene.