Német autóipar: Nem kívánatos a kínai elektromos autók elleni védővám

A német autóipar képviselői aggodalmukat fejezték ki az elektromos autókra tervezett uniós védővámokkal kapcsolatban, mivel úgy vélik, ezek a lépések károsíthatják a technológiai együttműködést és a gazdasági kapcsolatokat Kínával.

A VDA, a német autóipar szakmai képviseleti szervezete, ellenzi a kínai elektromos autókra kivetni tervezett uniós védővámot. Hildegard Müller, a szövetség elnöke szerint ezek az intézkedések nem oldanák meg a német autóipar előtt álló kihívásokat, sőt, akár hátráltathatják is a technológiai együttműködést és a gazdasági kapcsolatokat.

Olaf Scholz kancellár háromnapos kínai útja előtt került sor a nyilatkozatra, melyben Müller hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi konfliktusok gyorsan visszaüthetnek, és a párbeszédre való törekvés lenne az ideális megoldás az EU kínai szubvenciók ellen indított vizsgálatai során.

A VDA elnöke kiemelte, hogy a jelenlegi üzleti kapcsolatok Kínával számos munkahelyet biztosítanak Németországban, és egy esetleges kereskedelmi konfliktus veszélyeztetheti az elektromobilitás és a digitalizáció irányába történő átalakulást is, amit jórészt a német autóipar által Kínában megtermelt bevételek finanszíroznak.

Az EY tanácsadó cég adatai szerint az év első három hónapjában tíz százalékra nőtt a kínai modellek részesedése Németországban az egy évvel korábbi hét százalékról. Ezzel szemben más autógyártók elektromos autóinak eladásai csökkentek, míg a kínai beszállítók növelni tudták piaci részesedésüket.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben bejelentette, hogy versenyjogi vizsgálatot indítanak a kínai támogatások által okozott piaci torzulások felmérésére. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy Peking megsérti a nemzetközi kereskedelmi jog szabályait, Brüsszel büntetővámokat vet majd ki a kínai járművekre.

Scholz kancellár a pekingi vezetéssel folytat majd tárgyalásokat kedden, ahol a gazdasági kapcsolatok is napirendre kerülnek.

Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek a helyzete azonban bonyolultabbá vált, miután négy biztos és az Európai Parlament is azzal vádolja, hogy kivételezett egy tisztségviselő kinevezésénél. A vádak szerint a pozíciót párttársa, Markus Pieper kapta meg, ami miatt von der Leyen akár a munkáját is elveszítheti, ha az ügyet nem tudja kezelni. Az Európai Parlamentben április 11-én elfogadott állásfoglalásban követelik Pieper kinevezésének visszavonását és új, átláthatóbb kiválasztási folyamatot.

Ez a belső konfliktus és az Európai Parlament nyomása további kihívások elé állíthatja von der Leyent, különösen a júniusi EP-választások előtt, ahol a Bizottság elnökének jó kapcsolatokra van szüksége az Európai Parlamenttel, amely a biztosokat megválasztja. A parlament által megszavazott állásfoglalás, amelyet a Zöldek kezdeményeztek és a szociáldemokrata S&D, valamint a liberális Renew képviselőcsoport is támogatott, növeli a nyomást von der Leyenen, aki egy második ciklusra készül a Bizottság élén.

A von der Leyen elleni kritikák nem korlátozódnak csupán a Pieper-ügyre; a vakcinabeszerzés során a Pfizer vezérigazgatójával váltott SMS-ek miatt is sok kritika éri az EB-elnököt. Az üzeneteket állítólag törölte, és az ügyben az Európai Ügyészség folytat vizsgálatot. Emellett az Európai Parlament beperelte az Európai Bizottságot, amiért állítólag jogtalanul engedélyezett 10,2 milliárd eurónyi uniós támogatás kifizetését, miközben azok jogállamisági aggályok miatt fel voltak függesztve.