A magyar kenyér ára: Tények és kilátások

A magyar kenyér ára jelentős viták tárgyát képezi, miközben az alapanyagok ára csökken, a késztermékért mégis egyre többet kell fizetnünk. Nagy István agrárminiszter szerint a 875 forintos kenyérből mindössze 53 forint a gabona ára, amely a tárcájának hatáskörébe tartozik, de a kenyér árának emelkedése összetett kérdés, amelyet több tényező is befolyásol.

Az infláció mértéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján márciusban átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest, és februárhoz viszonyítva 0,8 százalékkal nőttek az árak. Az élelmiszerek ára tavaly márciushoz képest 0,7 százalékkal nőtt, míg februárhoz képest átlagosan 0,1 százalékkal drágultak. A kenyér ára azonban csak 0,4 százalékkal csökkent februárhoz képest, ami azt mutatja, hogy a hazai infláció összetett jelenség.

Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének jelentése szerint az étkezési búza, a takarmánybúza és a takarmánykukorica termelői ára jelentősen, 28-38 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ennek ellenére a kenyér ára tavaly márciusban elérte az ezer forintot is.

Nagy István agrárminiszter szerint a kenyér árát a piaci verseny fogja szabályozni, és a kormányzatnak csak a gabona ára tartozik a hatáskörébe. A miniszter kiemelte, hogy a háború, a brüsszeli szankciók, az energiadrágulás és a fizetések rendezése mind hozzájárulnak a kenyér árának emelkedéséhez. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy nem Magyarországon a legdrágább az élelmiszer, hanem a korábban alacsonyabb árszint miatt tűnik a drágulás mértéke magasnak.

A Pékszövetség szerint a kenyérárak egyelőre nem várhatóan csökkennek, többek között a gyenge forint, a magas üzemanyagárak, a munkaerőhiány és a bérköltségek emelkedése, valamint a gabona árcsökkenésének lassú megjelenése a lisztárakban miatt. A szervezet felhívta a figyelmet arra is, hogy a sütőipari nagyvállalatok jelentős állami támogatásokkal végrehajtott fejlesztéseiknek köszönhetően uralják a piacot, és a kisebb pékségek nem tudnak versenyezni velük az alaptermékek tekintetében. A minőségi termékek magasabb költségei és árai miatt a kisebb vállalkozások csak akkor maradhatnak a piacon, ha van fizetőképes kereslet.