A Parkinson-kór korai felismerésének fontossága
Drámai mértékben javítható lenne a Parkinson-kórban szenvedők életminősége a korai felismerés révén – hívta fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem a betegség világnapján.
A Parkinson-kór a világon a leggyorsabban terjedő neurológiai betegség, mely jelenleg hatmillió embert érint, és előrejelzések szerint ez a szám 2040-re akár 14 millióra is emelkedhet. A betegség nemcsak az idősebb korosztályt sújtja, hanem a középkorúak körében is egyre gyakoribbá válhat a jövőben. Kovács Norbert, a PTE Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese és a Magyar Tudományos Parkinson Társaság elnöke szerint a fiatalabb betegeknél, akár a harmincas éveikben járóknál is megfigyelhetők a jellemző tünetek, mint a remegés, izommerevség, mozgási nehézségek és hangulatváltozások.
A szakember kiemelte, hogy a különböző terápiás módszerek révén jó esély van arra, hogy a fiatalabb betegek évtizedeken át elkerülhessék a súlyos tüneteket és megőrizhessék munkaképességüket, így korai felismeréssel és folyamatos kezeléssel a betegség hosszú ideig kezelhető lehet súlyos tünetek és szövődmények nélkül, hasonlóan a cukorbetegséghez.
A Parkinson-kór pontos kiváltó oka ma még ismeretlen, de a betegség lefolyásáról és lehetséges kiindulópontjairól egyre többet tudunk. A kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy még a súlyos idegrendszeri károsodás előtt felismerhessék a betegséget. Magyar kutatók az MR-felvételen látható fecskefarok-jel alapján igyekeznek előjelezni a kórt, amelynek eltűnése a betegség néhány éven belüli megjelenésére utal. A módszer megbízhatóságát speciális MR beállítások biztosítják, melyeket pécsi kutatók dolgoztak ki nemzetközi partnereikkel együttműködve.
A közlemény szerint számos terápia áll rendelkezésre a Parkinson-betegek életének megkönnyítésére. A gyógyszeres kezelések, amelyeket szakorvosi felügyelet mellett állítanak be, a betegség kezdeti szakaszaiban akár közel tünetmentes állapot elérését is lehetővé tehetik. A műtéti megoldások közül a mélyagyi stimuláció említendő, ahol az agy felszínén elhelyezett elektródákkal stimulálják a károsodott agyterületet, ezáltal javítva az életminőséget és a munkaképességet. A mágneses agystimuláció is egy lehetőség, amely bár időközönként megismétlendő, előnye, hogy nem igényel műtéti beavatkozást.