Nagyobb rombolás jöhet, mint gondolnánk
Ahelyett, hogy vakon bíznánk a történelmi változásokról szóló leegyszerűsítő elméletekben, sürgősen arra kell összpontosítanunk, hogy a diszruptív innováció következő hulláma milyen hatással lehet a társadalmi, demokratikus és polgári intézményeinkre. Ha ezt a technológiai vállalkozókra bízzuk, akkor az azzal a kockázattal jár, hogy több rombolást – és kevesebb teremtést – fogunk előidézni, mint amire eredetileg számítottunk.
Az ősi kínai jin és jang elképzelés, Ibn Khaldún középkori arab filozófus és Nyikolaj Kondratyjev XX. századi közgazdász elméletei mind a társadalmi és gazdasági jelenségek ciklikus természetét hangsúlyozzák. A termelési viszonyok megsemmisülését és újraalkotását összekötő elmélet pedig Karl Marxig nyúlik vissza, melyet Werner Sombart német közgazdász is megfogalmazott.
Joseph Schumpeter osztrák közgazdász teremtő rombolás (creative destruction) elméletét számos társadalomtudós használta fel az innovációs folyamatok és azok társadalmi következményeinek magyarázatára. Ezek az elméletek a rombolást és a diszrupciót előnyökké alakítják át, de Schumpeter felismerte, hogy a destrukció folyamata fájdalmas és veszélyes lehet, míg a mai innovátorok csak win-win helyzeteket látnak.
Clayton Christensen "romboló innováció" elmélete és a Szilícium-völgy diszrupciós stratégiája, mint például a Google, az Amazon és a Facebook tevékenységei, még inkább előtérbe helyezték a teremtő rombolás elméletét.
Marc Andreessen kockázatitőke-befektető és szoftvermérnök szerint a technológia által hajtott termelékenységnövekedés a gazdasági növekedés és új munkahelyek létrehozásának fő hajtóereje. A mesterséges intelligencia korában azonban fontos átértékelni ezeket az elméleteket.
A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a teremtő rombolással szembeni ellenállás gazdasági stagnáláshoz vezet, de ez nem jelenti azt, hogy a rombolást ünnepelni kellene. Ehelyett a globalizációhoz hasonlóan a hátrányosan érintett cégek, munkavállalók és közösségek segítése fontos lehet.
A mesterséges intelligencia nem kell, hogy a munkahelyek tömeges megszűnését okozza, és alternatív folyamatok is kialakulhatnak. A közpolitika és a demokratikus folyamatok sokat tehetnek azért, hogy az innovációs energiát a társadalom számára kedvező irányba tereljék.
A meglévő társadalmi és gazdasági kapcsolatok összetettsége miatt a diszruptív innováció következő hullámának hatásait alaposan meg kell vizsgálnunk, és megfelelő egyensúlyt kell kialakítanunk az innovációt elősegítő közpolitikák és a demokratikus input között.
Daron Acemoglu, az MIT közgazdászprofesszora, a politikai gazdaságtan, a gazdasági fejlődés és növekedés, a technológiai fejlődés, a jövedelmi egyenlőtlenség kérdéseire vonatkozó kutatásokkal foglalkozik.