Putyin megtorlásról beszél az ukrán támadásokra válaszul
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy Oroszország kénytelen volt támadásokat indítani az ukrán energetikai létesítmények ellen, válaszul Ukrajna oroszországi célpontok elleni támadásaira.
Putyin Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel folytatott tárgyalásokat követően nyilatkozott, miután több ukrajnai erőművet orosz rakétatámadások értek. Az orosz elnök szerint ezek a támadások Ukrajna "demilitarizálásának" részét képezik, amelyet korábban az ukrajnai "különleges katonai művelet" egyik indokaként jelölt meg. Putyin hangsúlyozta, hogy az energetikai létesítmények elleni csapások a demilitarizációhoz kapcsolódnak, és céljuk, hogy befolyásolják az ukrán hadiipari komplexumot.
Ukrajna hónapok óta rendszeresen mér csapásokat orosz olajlétesítményekre, különösen finomítókra, azzal a céllal, hogy kárt okozzanak az orosz olajexportnak és megnehezítsék a háború finanszírozását, valamint hogy csökkentsék az üzemanyagellátást a katonai járművek számára. Ezzel szemben Oroszország a civil energetikai infrastruktúrát támadja, és a cél az ukrán lakosság kifárasztása.
Putyin azt állította, hogy a téli időszakban "humanitárius megfontolásokból" nem hajtottak végre támadásokat ukrán energetikai létesítmények ellen, bár télen is történtek ilyen támadások, csak kevesebb, mint a 2022-2023-as télen. Akkor az ukrán lakosság kifárasztása volt a cél, és a "humanitárius megfontolások" nem játszottak szerepet.
Az orosz hadsereg által használt fegyverek között szerepelnek a szovjet korszakból származó, de modernizált légibombák is, mint például a FAB-250-es siklóbombák, amelyeket GPS-navigációs eszközzel és szárnyakkal szereltek fel, hogy növeljék hatótávolságukat és pontosságukat. Ezek a bombák jelentős fenyegetést jelentenek, azonban egy friss esetben egy ukrán Zu-23-2 légvédelmi gépágyú sikeresen megállított egy ilyen bombát, amely így célt tévesztve zuhant le és nem robbant fel.
Az ukrán katonai hírszerzés jelentése szerint Oroszország a Csendes-óceáni Flottából és a 11. Légierő és Légvédelmi Hadseregből vezényel át katonákat az ukrajnai frontra, hogy pótolják az elszenvedett veszteségeket. A Csendes-óceáni Flotta parancsnoka, Viktor Lijna döntése értelmében a Szíriába irányuló rotációkat teljesen leállították, és a teljes személyzetet az Ukrajna területén lévő harci övezetbe küldik. A Hrabovoszki Határterületen állomásozó 11. Légierő és Légvédelmi Hadsereg mintegy 400 katonáját is áttelepítik, hogy feltöltsék a létszámhiányos 155. és 40. tengerészgyalogos dandárokat. Ezek a katonai egységek korábban nem vettek részt az ukrajnai háborúban.
A brit védelmi minisztérium által közzétett térkép alapján a háború jelenlegi állása szerint a sötétpiros területek már 2022 előtt is orosz kézen voltak, a világospiros területek a 2022. február 24-én kitört teljeskörű inváziót követően kerültek orosz megszállás alá. A zölddel jelölt területeket az ukránok a tavaly nyári ellentámadás során szerezték vissza. A térkép nyilakkal jelöli az orosz támadások fő irányát, és az egyes orosz erőcsoportosításokat is láthatjuk rajta.
Végül Putyin ismételten kijelentette, hogy Ukrajnán kívül más országok megtámadását nem tervezi.
Egy másik fejleményben, Moszkvában egy robbantásos merénylet történt, amely során megsérült Vaszil Prozorov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egykori alkalmazottja. A robbanás akkor következett be, amikor Prozorov elindította a tulajdonában álló Toyota Land Cruiser Pradót. Prozorovot lábsérüléssel szállították kórházba. Az egykori hírszerzőt Ukrajnában árulóként tekintik, miután 2014-től kezdve belsős információkkal segítette az orosz biztonsági szolgálatokat. A moszkvai rendőrség nyomozást indított az ügyben, és a helyszínen a Moszkvai Területi Nyomozó Bizottság nyomozói és törvényszéki szakértők dolgoznak az eset körülményeinek tisztázásán.