MNB: Óvatosság a kriptovaluták terén és a munkaerőpiac kihívásai
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fokozott óvatosságra inti a kriptopiacok iránt érdeklődőket, figyelmeztetve, hogy a hazai piacon a kriptoeszközök garanciális és kárviselési szabályok nélkül működnek.
A piaci becslések szerint körülbelül 200 ezer magyarországi felhasználó rendelkezik kriptoeszközzel, többségük valószínűleg bitcoinnal. Az MNB közleménye szerint a kriptoeszközökkel kapcsolatos kockázatokra kell figyelni, mivel a szektorban még hiányoznak a specifikus felelősségi és kárviselési előírások, így a fogyasztók nem élveznek megfelelő védelmet fizetési probléma vagy visszaélés esetén.
A jegybank hangsúlyozza, hogy a kriptovalutákat nem szabad hagyományos tőzsdei eszközként kezelni, még akkor sem, ha bizonyos országokban hivatalos fizetőeszközként funkcionálnak. Az MNB szerint a magas árfolyam sem jelent biztosítékot, hiszen a bitcoin múltbeli példái azt mutatják, hogy az értékének akár több mint a felét is elveszítheti rövid idő alatt.
Az MNB külön felhívja a figyelmet a "rug pull" típusú visszaélésekre, amikor új kriptoeszközöket hoznak forgalomba, majd a fejlesztők eltűnnek az ügyfelek eszközeivel. Emellett a kriptoeszköz tulajdonosok gyakran válnak kibertámadások célpontjává.
Az Európai Unióban tavaly lépett hatályba a kriptoeszközök piacáról szóló MiCA rendelet, amely 2026. július 1-jéig türelmi időszakot biztosít a kriptotőzsdéknek és piacoknak. Ezt követően az uniós jegybankok és pénzügyi felügyeletek hatáskörébe kerülnek, és az EU-tagállamokban engedélyezett tevékenységük esetén határon átnyúló szolgáltatóként működhetnek. A fogadóállam jegybankjának ebben az esetben csak prudenciális és fogyasztóvédelmi jogosítványai lesznek, míg az MNB a hazai szolgáltatók esetén teljes felügyeletet lát el.
A hazai munkaerőpiac helyzete
A Magyar Nemzeti Bank versenyképességi jelentése szerint a magyar munkaerőpiac területén 64,6 ponttal a 7. helyezést érte el az uniós országok rangsorában 2023-ban, megelőzve az EU (59,9 pont) és a visegrádi versenytársaink (58,0 pont) átlagát.
2022-höz képest 1,1 ponttal emelkedett hazánk pontszáma, amelyben az adóék csökkenése játszott szerepet. A Covid-járvány okozta válság átmenetileg kettétörte a munkaerőpiaci folyamatokat, de a gazdaság újraindulásával a foglalkoztatottság is dinamikusan fejlődik. A 2022-es foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében 74,4 százalékra emelkedett, ami a piacgazdasági időszakban mért legmagasabb érték.
A munkanélküliségi ráta is javult, 2022-ben 3,6 százalékra csökkent, ami kedvezőbb az uniós átlagnál. Az MNB szerint 2022-ben még mindig komoly munkaerőhiány volt tapasztalható az egyes szektorokban, különösen a feldolgozóiparban és az IT szektorban.
Home office és fizetések
A home office és a részmunkaidős foglalkoztatottság mértéke csökkent 2022-ben, a magyar foglalkoztatottak 10,6 százaléka dolgozott bizonyos rendszerességgel otthonról, ami a negyedik legalacsonyabb érték az uniós rangsorban. A jegybank szerint hazánkban még mindig bizalmatlanság övezi a cégvezetők részéről a home office-t.
A bruttó bérek és keresetek 2022-ben 17,4 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, ami a legmagasabb növekedés volt az EU-ban. A reálbérek azonban az infláció emelkedése következtében csupán mintegy 2 százalékkal emelkedtek, és a magyar átlagbér a 4. legalacsonyabb volt az EU-ban euróban és vásárlóerő-paritáson kifejezve. 2023-ban a nominális bérek növekedése folytatódott, de az infláció nagyobb mértékű emelkedése miatt a keresetek reálértéke 5,4 százalékkal csökkent az első három negyedév átlagában.