A megismétlődő ráfutásos balesetek problémája az M1-es autópályán

Bár a közlekedési balesetek többségét váratlan események előzik meg, az M1-es autópályán április 2-án történt ráfutásos baleset olyan körülmények között esett meg, amelyek között nem történhetett volna meg. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. térfigyelő kamerái gyakran rögzítenek hasonló eseményeket, amelyek a figyelem lanyhulásából adódnak.

Az eset kapcsán Herpy Miklós közlekedési ügyvéd és Zerkovitz Dávid közlekedési pszichológus nyilatkozott a várható jogi következményekről és az emberi tényezőkről. A balesetet egy tartálykocsi és egy Fiat Ducato furgon közötti ütközés okozta, amely során a furgon vezetője megsérült. A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság szerint a tartálykocsi forgalmi okból állt meg, a furgon pedig nem tartott megfelelő követési távolságot. Herpy Miklós hangsúlyozza, hogy autópályán tilos megállni, kivéve ha forgalmi okból szükséges, és a tartálykocsi vezetője a szabálysértésért hat előéleti pontot kaphat. A furgon vezetője szintén megszegte a KRESZ követési távolságra vonatkozó szabályát, ami szabálysértésnek minősül.

A baleset jogi következményei a sérülések súlyosságától függően változhatnak. Ha a furgon vezetője nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, a kamionost szabálysértés miatt vonják felelősségre, míg súlyos sérülés esetén közúti baleset gondatlan okozása bűncselekményért. A furgon vezetője öt büntetőpontot és legfeljebb 200 ezer forint bírságot kaphat, és egy évre bevonhatják a jogosítványát. A rendőrségnek vizsgálatot kell indítania, hogy kiderüljön, miért nem próbált megállni a furgon vezetője.

A baleset után több jármű is elhagyta a helyszínt, és a rendőrség nem közölte, hogy segítettek-e a sérültnek vagy sem. Ha kiderül, hogy segítségnyújtás nélkül távoztak, büntetőeljárás indulhat ellenük. Herpy Miklós szerint a közelben lévő járművek vezetői és utasai kötelesek segítséget nyújtani.

Zerkovitz Dávid szerint a ráfutásos baleseteket gyakran a figyelemelterelés okozza, mint például a telefonnyomkodás vagy a műszerfal funkcióinak használata. A pszichológus szerint a figyelemelterelő tevékenységek, mint a navigáció vagy a központi érintőkijelző használata, veszélyesek lehetnek, mivel tartósan elvonják a figyelmet a forgalomról. Az emberi agy nem képes azonnal lekövetni a figyelem váltásokat, ami reakciókésedelmet okozhat. A balesetek során a vezetők gyakran nem tudatosítják magukban, hogy késve fogták fel a látottakat.

A közlekedési pszichológus szerint a balesetet megelőző 11 másodperc elegendőnek kellett volna lennie a megfelelő reakcióhoz, de a figyelemelterelés miatt ez nem történt meg. A járművezetésre alkalmas állapot fogalma összetett, és a megfelelő koncentrációs készség nem állandó. A hivatásos sofőrök évente, a magánautósok pedig koruktól függően 2-5-10 évente vesznek részt orvosi vizsgálaton, de ez nem garantálja a folyamatos koncentrációt.