Irán esetleges támadása Izrael ellen
Az amerikai hírszerzés szerint Irán a következő 24-48 órában megtámadhatja Izraelt válaszcsapásként egy damaszkuszi légicsapásra. Az incidensben az Iszlám Forradalmi Gárda több parancsnoka is életét vesztette, és Teherán, valamint Damaszkusz Izraelt teszi felelőssé a történtekért.
Az amerikai hírszerzési jelentés alapján, amelyről a Wall Street Journal számolt be, több ország, köztük Ausztrália, Oroszország, Németország és Amerika is figyelmeztette Iránt, hogy tartózkodjon a konfliktus eszkalálásától. Izrael miniszterelnöke, Netanjahu kijelentette, hogy országa felkészült a konfliktus kiterjesztésére is utaló forgatókönyvekre. Az Egyesült Államok korlátozta diplomatái Izraelbe történő utazását, az iráni konfliktus esetleges elmérgesedésétől tartva. Franciaország is arra figyelmeztette állampolgárait, hogy kerüljék az utazást Iránba, Libanonba, Izraelbe és a palesztin területekre a közel-keleti feszültség növekedése miatt.
Izrael fokozott készültségben van azóta, hogy az iráni fenyegetés megerősödött. A Wall Street Journal információi szerint egyes források szerint Teherán még nem döntött a válaszcsapásról, mivel félnek, hogy Izrael erőteljes visszavágása komoly károkat okozhat az országuknak.
További események a régióban:
Dr. Athanasziosz Gargavanisz, a WHO egyik orvosa beszámolt arról, hogy az észak-gázai Al-Sifa kórházban sokkoló jelenetekkel találkozott egy márciusi ostrom után. Nyolc holttest maradványait találta meg, és néhányat fedetlenül, vagy csak műanyag lapokkal letakarva hagytak. Izrael régóta állítja, hogy a Hamász harcosai kórházakat használnak menedékként, ami indokolja az ilyen helyszínek elleni támadásokat is.
A Hamász közölte, hogy nincs életben 40 olyan túsza, akik megfelelnének az Izraellel történő tűzszünetkötés kritériumainak. A tavaly októberben túszul ejtett izraeliek sorsa csak tűzszünet idején derülhet ki.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke elmondta, hogy nem sikerült konszenzusra jutniuk a palesztinok ENSZ-tagságával kapcsolatban, de a bizottság kétharmada támogatta a javaslatot.
A piaci reakciók és a geopolitikai helyzet:
A Brent-típusú nyersolaj hordónkénti ára pénteken 90 dollár fölé emelkedett, miután csütörtökön 0,8 százalékos csökkenéssel zárt. A West Texas Intermediate is 86 dollár felett szárnyal, ami a közel-keleti feszültségek miatt történt megugrásnak köszönhető. A túlfűtött háborús légkörben nem véletlenül ugrott meg az olaj ára, amit a geopolitikai kockázatok további növekedése is táplál.
Az esetleges támadás lehetőségét Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah is beígérte, mondván, hogy Izraelt keményen megbüntetik a támadásért. Azonban egy meg nem nevezett amerikai tisztviselő szerint egy esetleges iráni megtorló akció még nem az a dimenzió, hogy háborúba rántsa Washingtont.
Az olajárakat lefelé húzó tényező lehet a továbbra is gyenge kereslet. A Nemzetközi Energiaügynökség lefelé módosította a 2024-es olajkereslet növekedésére vonatkozó előrejelzését, hivatkozva például a „kivételesen gyenge” OECD-övezeti fogyasztásra, vagy az elektromos járműpark bővülésére.