Hernádi Zsolt: „Magyar vállalatként teljesítünk az olajipar Premier League-jében”
A Mol csoport elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt szerint a jelenlegi szankciós politika nem megfelelő válasz az orosz-ukrán háborúra, és az elektromos autók nem jelentenek azonnali megoldást a közlekedési problémákra.
Hernádi Zsolt a Mandinernek adott interjújában kifejtette, hogy a fosszilis üzemanyagok teljes leváltása 2035 után matematikailag lehetetlen, és az elektromos járművek nem fogják rövid távon megoldani a közlekedés problémáit. Az Európai Unió által elfogadott rendelet, amely 2035-től 100 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő, már tartalmazza a szén-dioxid-semleges üzemanyaggal hajtott járművek nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályok kidolgozását is.
A megújuló üzemanyagok előállítása rendkívül költséges, Hernádi szerint akár öt-tízszer drágább, mint a hagyományos üzemanyagoké. A Mol vezetője úgy véli, hogy 2035 után az EU-ban futó autók többsége még mindig hagyományos hajtású lesz.
Hernádi szerint az EU zöld célkitűzései gyakran politikai kampányok eredményei, és nem veszik figyelembe az elektromos autókhoz szükséges áram eredetét. A horvát tranzitdíj kapcsán elmondta, hogy ez nemcsak Magyarországnak, hanem az egész régió számára problémát jelent, és a nem orosz kőolaj behozatalának költségei, valamint a finomítói rendszerek átalakítása jelentős kihívásokat vetnek fel. A Mol csoport tervei szerint 2026-ra érik el a 100 százalékos képességet a nem orosz eredetű, de hasonló tulajdonságokkal bíró kőolaj feldolgozásában.
Az európai feldolgozóipar már a világjárvány előtt hanyatlásnak indult, és a vegyi anyagok termelése 6 százalékos visszaesést mutat, míg a kevésbé energiaigényes iparágak kibocsátása 10 százalékos növekedést. Hernádi szerint az orosz-ukrán háborúra adott szankciós válasz nem megfelelő, mivel az európai ipar gyengül, Oroszország pedig továbbra is folytatja a háborút.
A Mol csoport elnök-vezérigazgatója beszélt a hazai kitermelés bátorításának fontosságáról, és arról, hogy a bányajáradék és a rendkívüli adók jelentős terhet róttak a cég eredményére Magyarországon. A hulladékgazdálkodás terén a Mol átvette a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. irányítását, és céljuk, hogy 2030-tól 1,5 millió tonnányi alapanyagot biztosítsanak a hazai gazdaságnak az újrahasznosításhoz.
Nemzetközi szinten a Mol több befektetést hajtott végre, többek között Észak-Irakban, Kurdisztánban, Pakisztánban, és meghatározó részesedéssel rendelkeznek Azerbajdzsán egyik jelentős olajmezőjében. Hernádi szerint a magyar gazdasági kormányzatnak kevésbé kellene hinnie a szabályozás erejében, és jobban kellene bízni a piacban.