Biden megfontolja, hogy ejtsék a Julian Assange elleni vádakat
Az ausztrál parlament határozatban kéri az Egyesült Államoktól, hogy ejtsék az ausztrál Julian Assange elleni vádakat, melyre Joe Biden amerikai elnök azt mondta, megfontolják az ausztrálok kérését.
Az ausztrál parlament határozatot fogadott el, amelyben arra szólítja fel az Egyesült Államokat, hogy ejtsék a WikiLeaks-alapító Julian Assange elleni vádakat. Assange jelenleg az Egyesült Királyságban tartózkodik, és az amerikai hatóságok kiadatási eljárást folytatnak ellene. Joe Biden szerdán jelezte, hogy az amerikai kormány megfontolja az ausztrál kérését, és lehetőség van arra, hogy ejtik a vádakat. Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, aki támogatja Assange hazatérését, biztatónak találta Biden nyilatkozatát, és „egyre optimistább” a témában.
Julian Assange 2006-ban alapította a WikiLeaks weboldalt, amelyen később több mint 10 millió dokumentumot tettek közzé, köztük számos titkosított iratot is. A legismertebb közülük egy 2010-ben nyilvánosságra hozott videó, amelyen amerikai katonák civilek megölését követik el Irakban. Assange emellett publikálta Chelsea Manning egykori katonai hírszerző által átadott dokumentumokat is, amelyek az Afganisztánban elkövetett amerikai háborús bűncselekményekről számoltak be.
Az Egyesült Államokban az ügyészek 18 vádpontban szeretnék bíróság elé állítani Assange-t, aki viszont tagadja a bűncselekmények elkövetését, és tevékenységét oknyomozó újságírói munkaként határozza meg. Assange az elmúlt 5 évben egy brit börtönben volt, ezt megelőzően pedig 7 évig élt menekültként az ecuadori nagykövetségen. Kiadatási eljárása jelenleg szünetel, mivel a londoni Legfelsőbb Bíróság biztosítékot vár az amerikaiaktól arra vonatkozóan, hogy ha átadják Assange-t, nem ítélik halálra, és számíthat az amerikai alkotmány szólásszabadságot garantáló első kiegészítésére.
Assange szerint az Egyesült Államok politikai okokból akarja bíróság elé állítani, mert nyilvánosságra hozta azokat az adatokat, amelyekből kiderült, hogy az amerikai kormány bűncselekményt követett el Irakban, a bevetésekkor a katonák civileket is öltek. A WikiLeaks alapítójának kacskaringós kiadatási története 2010-ben kezdődött, amikor Svédország kérésére őrizetbe vették Londonban, miután két nő szexuális zaklatással vádolta meg. Assange attól tartott, hogy ha Svédországba kerül, onnan könnyen kiadhatják az Egyesült Államoknak, így óvadék ellenében szabadlábon védekezve 2012-ben Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet élt. 2019-ben Svédország a feltételezett bűncselekmény óta eltelt hosszú időre hivatkozva lemondott kiadatási kérelméről.
2019-ben Ecuador visszavonta Assange menedékjogát, akit így a brit rendőrség őrizetbe vehetett, egyrészt az óvadék utáni elszökése miatt, másrészt, mert az Egyesült Államok kérvényezte kiadatását. Assange-t szó szerint kicipelték a követség épületéből, ahova az ecuadori kormány engedélyével léphettek be. 2021-ben Assange elérte, hogy ne adják ki, 2022-ben a bíróság ezt felülbírálta – ez utóbbit támadta meg Assange és ért el részleges eredményt azzal, hogy időt nyert.
Assange az információit egyébként egy Bradley Manning néven megismert amerikai katonától kapta, aki Irakban hírszerzési elemzőként jutott az adatokhoz. A transznemű, életét azóta Chelsea Manningként élő egykori katonát 2013-ban 35 év börtönre ítélték az adatok kiszivárogtatása miatt, ám 2017-ben Barack Obama elnök a távozása előtt elnöki kegyelemben részesítette, így szabadon engedték.
Az amerikai igazságügyi minisztérium a kiszivárogtatást „az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb titkos információs kompromittálásának” nevezte.