Tatabányai késelés: életveszélyes sérüléseket szenvedett egy ukrán fiatal
Egy ukrán fiatal férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett Tatabányán, miután véletlenül hozzáért egy másik ukrán férfi barátnőjének vállához. A támadás következtében a sértettet azonnali életmentő műtétre szorult a kórházban.
Stoller Katalin, a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerint a gyanúsított részben beismerő vallomást tett a kihallgatás során. A támadás egy lakótelepen történt vasárnap este, amikor az elkövető és barátnője szembejött az áldozattal és annak baráti társaságával. A sértett véletlenül meglökte a nő vállát, mire a férfi elővett egy kést és többször megszúrta az áldozatot.
A megszúrt fiatal férfi és barátai elmenekültek a helyszínről, majd mentőt hívtak hozzá. Az ügyészség kezdeményezte a támadó letartóztatását.
Ez az eset azonban nem az egyetlen, amelyben ukrán állampolgárok kerültek életveszélyes helyzetbe. Az ukrán fronton szolgáló katonai orvosok is nap mint nap szembesülnek a halállal, ahogy Földes András dokumentumfilmje is bemutatja. Az "Az éjszaka harcosai nem gyilkolnak" című film egy olyan katonai alakulat mindennapjaiba enged betekintést, amely éjszaka ment bevetésre, és életet mentett ott, ahol mások pusztítottak. A film készítője egy hétig élt együtt a katonai orvosokkal, és velük járta a harcteret Avgyijivka város ostrománál, ahol az oroszok brutális áldozatok árán kerítették be a várost. A dokumentumfilm rávilágít arra, hogy a háborúban nem csak a pusztítás, hanem az életmentés is fontos szerepet játszik.
A háborús helyzetekben azonban nem csak az emberi tényezők, hanem a technológiai eszközök is döntő szerepet játszanak. Oroszország a harkivi régió határában állította fel az egyik legmodernebb GPS-zavaró berendezését, a több millió dolláros R-340RP „Pole-21” rendszert, amelyet azonban egy GPS-vezérelte drón semmisítette meg. Az ukrán határszolgálat által megosztott videóban látható, hogy a Pole-21 rendszer, amelynek feladata a GPS műholdak és a drónok, cirkálórakéták, valamint az irányított légibombák - mint például az amerikai JDAM-ok - közötti rádiókapcsolatok zavarása lett volna, nem tudta megállítani a támadást. A rendszer állítólag 25-30 kilométeres körzetben hatékony, de ez az eset rámutat a modern hadviselés bizonytalanságaira és a technológiai eszközök sebezhetőségére.
A technológiai előrelépés az ukrán oldalon is megmutatkozik, hiszen a legújabb ukrán fejlesztésű „RAM X” elnevezésű drón, az UAV első sikeres bevetésén egyből kiiktatta a Boriszoglebszk-2-t, egy olyan orosz elektronikus zavaróberendezést, amely korábban Lengyelországban is komoly problémákat okozott. Az ukrán RAM X, becenevén az „Ukrolancet”, egy 9A317 Buk légvédelmi rendszer egyik komponensét is megsemmisítette, ami azt mutatja, hogy az ukrán fegyveres erők képesek a modern technológia alkalmazásával ellensúlyozni az orosz fegyverrendszerek előnyeit.