Ecuador volt alelnökének nagykövetségről történő kivonása nemzetközi felháborodást váltott ki
Ecuador különleges erői által végrehajtott rajtaütés, mely során Jorge Glas volt alelnököt a mexikói nagykövetségről hurcolták el, széles körű nemzetközi felháborodást váltott ki. Az események során a mexikói ügyvivő, Roberto Canseco is bántalmazásra került, ami tovább fokozta a helyzet súlyosságát.
Ecuador fővárosában, Quitóban történt az az esemény, amely során a korrupciós ügyekben érintett Jorge Glas volt alelnököt, aki a mexikói nagykövetségen keresett menedéket, az ecuadori rendőrség különleges erői erőszakkal eltávolították a diplomáciai területről. Az incidens során Roberto Canseco mexikói ügyvivőt is földre teperték, miközben tiltakozott az események ellen.
A nemzetközi jog szerint a nagykövetségek a küldő ország felségterületei, így az ecuadori rendőrség cselekedete a Mexikó szuverenitásának megsértését jelentette. Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök és Alicia Barcena mexikói külügyminiszter is élesen bírálta az eseményeket, utóbbi bejelentette, hogy a követségi munkatársak közül többen hazatértek Ecuadorból, és hogy Mexikó a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul a történtek miatt.
A latin-amerikai régió több vezetője is elítélte az ecuadori kormány lépését, köztük Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, Gabriel Boric chilei elnök és Nicolás Maduro venezuelai elnök. Az eseményeket több ország és nemzetközi szervezet, köztük Kolumbia, Kuba, Honduras, Spanyolország, Németország, az EU és António Guterres ENSZ-főtitkár is elítélte.
Jorge Glas, aki Rafael Correa elnök alatt töltötte be az alelnöki posztot, korábban kenőpénzek elfogadása miatt került bíróság elé, és több év börtönbüntetést kapott. A mexikói nagykövetségen menedékjogért folyamodott, amelynek megadása már folyamatban volt, amikor az ecuadori erők behatoltak a követségre.
Daniel Noboa ecuadori elnök, aki a választási kampány során került hatalomra, korábban követelte Glas kiadását Mexikótól. A követségi behatolás előzményeként Mexikó elnöke kritikát fogalmazott meg Noboa választási győzelmével kapcsolatban, mire az ecuadori kormány nemkívánatos személynek nyilvánította a mexikói nagykövetet.
Az események után Glas-t Guayaquil egyik börtönébe szállították, ahol az igazi nagyágyú gengszterek töltik büntetésüket. Az incidens után röviddel kórházba kellett szállítani, mivel 24 órán át nem volt hajlandó ételt elfogadni.
Az események nemzetközi visszhangot váltottak ki, és több szakértő is megjegyezte, hogy az eset a latin-amerikai térség ideológiai törésvonalait tükrözi. Az USA is megfeddte Ecuadort a történtek miatt, és arra szólította fel az érintett feleket, hogy a nemzetközi normáknak megfelelően oldják meg nézeteltéréseiket.
Néhányan azonban megvédik az ecuadori kormány lépéseit, hangsúlyozva, hogy Mexikó visszaélt a diplomáciai immunitással, amikor menedéket adott Glas-nak. Noboa elnök szerint kötelessége volt betartani az igazságszolgáltatási rendszer rendelkezéseit.
Az ecuadori kormány reméli, hogy a felháborodás hamar elül, és nem fogja befolyásolni az ország gazdasági kapcsolatait, különösen az IMF-fel kötendő megállapodást.
A diplomáciai képviseletek jogállását szabályozó 1963-as bécsi konvenció szerint a fogadó ország erőszakszervezetei nem hatolhatnak be erővel a külképviseletekre. Az események fényében többen is felvetették, hogy Ecuador precedenst teremthetett, amely más államokat is felhatalmazhat a hasonló cselekedetekre.
Az ecuadori kormány cselekedetei nemzetközi szinten is ritkának számítanak, és több történelmi esetet idéznek fel, ahol hasonló megsértések történtek. Az egyik legismertebb eset az USA teheráni nagykövetségének 1979-es ostroma volt. Az ecuadori kormány korábban maga is menedéket nyújtott Julian Assange-nak, de a mostani kormány engedte meg a briteknek, hogy őrizetbe vegyék őt a londoni nagykövetségen.
Magyarország is tapasztalatokat szerzett a dél-amerikai követségek területének megítélésével kapcsolatban, amikor Jair Bolsonaro volt brazil elnök a brazíliavárosi magyar nagykövetségen tartózkodott rövid ideig.