A kriptopiac kockázataira figyelmeztet az MNB
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb közleményében felhívja a figyelmet a kriptopiac kockázataira, hangsúlyozva, hogy a kriptoeszközökkel és kriptotőzsdékkel kapcsolatos ügyletek jelenleg szabályozatlanok és garanciák nélkül működnek Magyarországon.
A kriptopiaci szereplők, mint például a kriptotőzsdék, felügyelet nélkül működnek, és hiányoznak a garanciális és kárviselési szabályok. Az MNB ezért arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy tájékozódjanak a kriptoeszközök, például a Bitcoin és a kriptotőzsdék, mint a Binance kockázatairól. A jegybank felkészül a kriptopiaci szereplők felügyeletére is.
Magyarországon a piaci becslések szerint körülbelül 200 ezer ügyfél rendelkezik kriptoeszközökkel, és a befektetők száma növekszik. Az MNB szerint a kriptoeszközök kockázatosak, még akkor is, ha hivatalos fizetőeszközhöz kötik őket, és a fogyasztókat nem védik betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények.
A kriptoeszközök árfolyam-ingadozása jelentős és kiszámíthatatlan, és az átlagos befektetők számára gyakran ismeretlen események mozgatják az árfolyamokat. A bitcoin árfolyama például az elmúlt időszakban rekordot döntött, de korábban is voltak időszakok, amikor értékének jelentős részét veszítette el.
Az MNB hangsúlyozza, hogy a kriptovalutákat nem szabad hagyományos tőzsdei eszközökként kezelni, még akkor sem, ha például az Egyesült Államokban már léteznek olyan tőzsdén kereskedett alapok (ETF), amelyek elsődleges mögöttes eszköze a bitcoin. Az uniós hatóságok, mint az ESMA, is folyamatosan figyelmeztetnek a fogyasztóvédelmi és pénzügyi stabilitási kockázatokra.
Az elmúlt években a „rug pull” típusú visszaélések is megjelentek a piacon, ahol az új kriptoeszközök mögött álló személyek végül elszívják a befektetők eszközeit. A kriptoeszközök biztonságos tárolása is kiemelt fontosságú, mivel a nem megfelelően tárolt eszközök kibertámadások áldozatává válhatnak.
Az EU-ban a kriptoeszközök piacáról szóló MiCA rendelet hatályba lépéséig nem volt egységes szabályozás. Magyarországon a törvénytervezet szerint az MNB lehet felelős a MiCA végrehajtásáért és az érintett piaci szereplők felügyeletéért.
A MiCA alapján a kriptopiaci platformok és szolgáltatók az uniós jegybankok és pénzügyi felügyeletek felügyeleti hatásköre alá kerülhetnek, de a türelmi időszak akár 2026. július 1-jéig is tarthat. Az MNB csak a hazai székhelyű kriptoszolgáltatók esetében láthat el teljeskörű felügyeletet.
Számos kriptotőzsde már alkalmaz ügyfélvédelmi intézkedéseket, de ezeket az EU-ban legfeljebb pénzmosási szempontból vizsgálhatják a felügyeleti hatóságok. Az MNB szerint további kockázatot jelent, ha a kriptotőzsdék platformjait hackerek feltörik. A jegybank azt is kiemeli, hogy óvatosságra intő jel, ha egy jegybank vagy tőzsdefelügyelet eljárást indít egy kriptotőzsde ellen.
Az MNB közleménye szerint alapvető fontosságú, hogy a fogyasztók előzetesen tájékozódjanak és óvatosan járjanak el a kriptoeszközökkel való kereskedés során.