Az Európai Unió bővítésének kihívásai
Az Európai Unió (EU) bővítésének kihívásait és az ahhoz szükséges intézményi reformokat Heil Péter, az Európai Parlament fejlesztéspolitikai szakértője, a Magyar Közgazdasági Társaság Fejlesztéspolitikai Szakosztályának alelnöke elemzi. A Magyar Közgazdasági Társaság konferenciasorozatának eddigi eredményeit és tanulságait foglalja össze a következő napokban és hetekben megjelenő hat rövid elemzésben.
Az EU-ról szóló szerződés 49. cikke értelmében bármely európai állam, amely az Unió alapvető értékeivel azonosul, és elkötelezi magát azok előmozdítása mellett, jelentkezhet a tagságra. Az alapvető értékek között szerepel az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartása, valamint a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás és a nemek közötti egyenlőség.
Az EU az elmúlt évtizedek során folyamatosan bővült, jelenleg 27 tagállamot számlál, és további 10 ország vár a csatlakozásra. A bővítési folyamat azonban nem mentes a zökkenőktől és ellentmondásoktól. Például Grönland 1982-ben, Nagy-Britannia pedig 2016-ban hagyta el az Uniót. Norvégia és Izland a tagsággal kacérkodott, de végül nem csatlakozott. Törökország az utóbbi években távolodott el az EU-tól, és megszállás alatt tartja Ciprus északi részét. Szerbia és Koszovó közötti feszültségek, Bosznia és Hercegovina belső problémái, valamint Moldova, Grúzia és Ukrajna területi konfliktusai szintén kihívást jelentenek a bővítési folyamatban. Örményország pedig erősen függ Oroszországtól.
Az EU vezetői ellenére a nehézségeknek kitartanak a bővítés mellett, mivel azt előnyösnek és elkerülhetetlenül szükségesnek tartják. Tudják, hogy az Unió csak jelentős átalakulással nőhet 30+ tagúvá. Az Európai Bizottság 2024. március 20-i közleménye szerint a bővítés és a mélyítés szoros összefüggésben állnak, és a jövőbeli csatlakozások még nagyobb belső változásokat követelnek meg az Uniótól.
Az EU saját fejlődése olyan szintre ért, hogy már nincs olyan terület, amely ne lenne érintett a közös döntéshozatalban vagy a nemzeti politikák összehangolásában. A közös belső piac, a külpolitika és a védelmi képességek kiépítése mind olyan területek, amelyek az integráció mélyülését mutatják. Az EU külső környezete is változott: Oroszország háborúja Ukrajna ellen, a transzatlanti szövetség gyengülése és az USA védelmi garanciáinak bizonytalansága új kihívások elé állítják az Uniót.
A bővítési folyamatot a tagjelölt országok gyakran bonyolultnak, lassúnak és átláthatatlannak érzik. A tagállamok közötti nézetkülönbségek és a különböző gazdasági vagy politikai tényezők akadályozhatják a folyamatot. Ugyanakkor a tagjelölt országok közül sokan nem tudják vagy nem is akarják teljesíteni a tagsági feltételeket. A Balkánon a gazdasági helyzet javul, de a politikai és jogi kritériumok teljesítése még mindig problémát jelent. Az EU számára a bővítés egyfajta "huszonkettes csapdája", hiszen szüksége van rá a stabilitás érdekében, de a bővítés korrupt vagy instabil államok beengedésével veszélyeztetheti az Uniót.