EU szankciók: Kérdésessé váltak a korlátozások
Az Európai Unió bírósága két orosz oligarcha, Pjotr Aven és Mihail Fridman szankciós listáról való eltávolításával új helyzetet teremtett, ami alááshatja az uniós szankciók jövőjét. Az ítélet rámutat az EU kutatási és hírszerzési eljárásainak hiányosságaira, és veszélyes precedenst jelenthet a Kremlhez kötődő személyekkel szembeni korlátozó intézkedések szempontjából.
Az Európai Unió Bírósága szerdai döntésében megkérdőjelezte a két orosz üzletember elleni szankciók jogalapját, mivel nem találták bizonyíthatónak, hogy közük lenne az orosz-ukrán háborúhoz. Ez a lépés komoly csapást jelenthet az EU büntetőintézkedéseinek rendszerére, amely eddig 1706 személyt és 419 szervezetet tartalmazott, az összes tagállam egyetértésével.
Az ítélet előtérbe helyezi a szankciók kiszabásakor alkalmazott eljárások problémáit, hiszen az Aven és Fridman ellen felhozott bizonyítékok – újságcikkek és nyílt levelek – nem bizonyultak elegendőnek a bíróság számára. Ez aggodalomra ad okot, mivel a korlátozások nagy része hasonló érvekre épül.
A tagállamok által jóváhagyott szankciók gyakran nyilvánosan elérhető információkra és sietős döntéshozatali folyamatokra támaszkodnak, amit az Európai Külügyi Szolgálat fogalmaz meg. Bár a brüsszeli tisztviselők igyekeznek megfelelni a jogi elvárásoknak, a bíróság döntése arra ösztönözheti a szankciók alá vont személyeket, hogy jogi lépéseket tegyenek.
Edouard Gergondet, a Mayer Brown jogi irodának szankciókra szakosodott ügyvédje szerint az uniós hivataloknak indokolniuk kell a listázást, és naprakész információkra kell alapozniuk. Gergondet kiemelte, hogy az EU rekordidő alatt fogadott el rekordszámú szankciót, ami magyarázatot adhat a hibákra.
Különösen figyelemre méltó, hogy a magyar kormány korábban kilenc orosz oligarcha, köztük Aven és Fridman szankciós listáról való eltávolítását szorgalmazta. Fridman ukrán születésű orosz-izraeli iparmágnás, az Alfa-Group társalapítója, míg Pjotr Olegovics Aven 2022 márciusáig az orosz Alfa-Bankot vezette.