A magyar támadás indítékai Jugoszlávia ellen
A második világháború idején Magyarország nehéz helyzetbe került, amikor döntenie kellett a Jugoszlávia elleni támadásról, amelynek hátterében többek között területi ígéretek és a német nyomás állt.
Teleki Pál miniszterelnök politikája, amely a fegyveres semlegességre törekedett, egyre nehezebben volt fenntartható Észak-Erdély visszaszerzése után. A kiútként felmerült Jugoszláviával való közeledés, amely 1940 decemberében az „örök barátsági szerződés” megkötéséhez vezetett, bár ez a dokumentum csak szívélyes gesztusokra korlátozódott, mégis Hitler támogatását élvezte.
Jugoszlávia 1941. március 26-án csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, de a következő napon puccs döntötte meg a németbarát kormányt, ami Hitler számára a Balkán stabilitását veszélyeztette. Ezért döntött Jugoszlávia és Görögország megszállása mellett, és nyomást gyakorolt a közép-európai államokra, hogy csatlakozzanak a Jugoszlávia elleni hadműveletekhez.
Magyarország számára a Bácska és a Bánát visszacsatolását ígérte a német vezetés a hadba lépés fejében. A magyar kormány így válaszút elé került, és bár a hadüzenet Londonból valószínűsíthető volt, végül a támadás mellett döntött. Teleki Pál a felelősség súlyát nem bírva, öngyilkosságot követett el 1941. április 3-án. Utódja, Bárdossy László próbálta az időt húzni, de a németek április 6-án megindították a támadást, és április 10-re már Belgrádban harcoltak, ami miatt fennállt a veszély, hogy a háború a magyar beavatkozás előtt véget ér.
A magyar királyi 3. honvéd hadsereg április 11-én lépte át a trianoni határt, és négy nap alatt hajtotta végre a Délvidék, a Baranya-háromszög és a Muravidék „felszabadítását”. A német sikereknek köszönhetően az ellenség visszavonulóban volt, és a magyar hadsereg összesen 467 főt veszített halottakban és sebesültekben, amíg április 15-én elérte a Duna déli szakaszát.
Teleki Pál félelmei ellenére a Jugoszlávia elleni fellépés nem váltotta ki Nagy-Britannia hadüzenetét, bár a miniszterelnök öngyilkossága is szerepet játszhatott ebben. Magyarország továbbra is semleges maradt, de a délszláv állam felosztásában játszott szerepe miatt közelebb került a tengelyhatalmakhoz.
: Rubicon.hu