Ingyenes készpénzfelvétel bevezetése a postákon
Az Országgyűlés megszavazta a havi 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét a postákon, ezzel tovább bővítve a készpénzfelvételi lehetőségeket az országban.
Az Országgyűlés döntése értelmében a jövőben a postákon is lehetőség nyílik havonta kétszer, összesen legfeljebb 150 ezer forint értékben történő ingyenes készpénzfelvételre. A jogszabálymódosítást, amely a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs célú módosításának része, 135 igen szavazattal, öt nem ellenében és 42 tartózkodás mellett fogadták el.
A törvényjavaslat több európai uniós rendeletet és irányelvet ültet át a magyar jogrendbe, amelyek célja a pénzügyi szereplők által használt digitális technológiák működési kockázataival szembeni ellenállóképesség növelése.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kezdeményezte a módosítást, tekintettel arra, hogy 2014 februárjától a lakosság havonta két alkalommal, összesen 150 ezer forintig költségmentesen vehetett fel készpénzt a bankautomatákból, azonban ez a lehetőség a postákon eddig nem volt biztosított. A szolgáltatás a Posta elszámoló központot működtető intézmény által üzemeltetett POS-terminál útján válik elérhetővé.
A kormány korábbi döntése alapján 2023 júliusától már elérhető a vásárlással egybekötött készpénzfelvétel, melynek keretében legfeljebb 40 ezer forint vehető fel. Az új jogszabálymódosítás további lehetőségeket teremt a készpénzfelvételre, különösen azokon a településeken, ahol nincs bankautomata, de posta igen, ezáltal segítve és javítva az ott élők helyzetét és életminőségét.
Az MNB is hozzájárul a készpénz elérhetőségének javításához, a bankautomaták elérhetőségének növelésével. Az MNB három különböző településcsoportra (fővárosi kerület, vármegyeszékhely, vármegye egyéb települése) vonatkozóan ír elő elvárt átlagos ATM rendelkezésre állási darabszámot.
Ezen felül az Országgyűlés 146 igen, öt nem szavazattal és harminc tartózkodás mellett elfogadta a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt, amely a MiCA nevű kriptopiaci szabályozást vezeti be Magyarországon. A jogszabály kiterjed a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, bevezetésére a kereskedésbe, a kriptoeszköz-szolgáltatásokra, valamint a felügyeleti feladatokra. A kriptoeszközök osztályozása igazodik az uniós rendelethez, és a felügyeleti feladatokat a Magyar Nemzeti Bank látja el. A törvény megkülönbözteti az úgynevezett eszközalapú tokeneket, az elektronikuspénz-tokeneket, továbbá azokat a kriptoeszközöket, amelyek az előbbi kettő közül egyiknek sem minősülnek.
A törvénymódosító csomag részeként elfogadták azt a törvényjavaslatot is, amely megszünteti a Nemzeti Földügyi Központot. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatokat, az erdőtervezési és az öntözési feladatokat az Agrárminisztérium, míg a térinformatikai feladatokat a Magyar Államkincstár veszi át.