Tíz hónapja folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok
Az elmúlt hónapokban a március is rekordmeleg volt, ezzel 2023 júniusa óta tíz hónapon keresztül folyamatosan megdőlnek a havi európai melegrekordok.
Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S) által közölt adatok szerint a márciusi hőmérséklet globálisan 1,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagos márciusi értékeket, amelyek az iparosodás előtti korszak referencia-időszakát képezik. Ez az emelkedés az előző rekordhoz képest csupán 0,1 Celsius-fokos növekedést jelent.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a melegrekordok megdőlése nem csak azt mutatja, hogy tíz egymást követő hónapban voltunk tanúi rekordhőmérsékleteknek, hanem azt is, hogy a legmelegebb 12 hónapos időszak rekordja is megdőlt. Az elmúlt egy év során a hőmérséklet 1,58 Celsius-fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlaghoz képest.
Ez a jelentős melegedés azonban még nem jelenti azt, hogy a másfélfokos melegedési célkitűzés túllépésre került volna, hiszen ezt a célt hosszabb távon kell értékelni.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a kibocsátások mértéke nem csökken, hanem továbbra is emelkedik. A három legjelentősebb ember által termelt üvegházhatású gáz - a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid - szintje 2023-ban még mindig emelkedő tendenciát mutat, amint azt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) is megerősítette.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) volt elnöke, Nagy Zoltán szerint a kormány új versenytörvénye, amely lehetővé tenné, hogy az alapvető jelentőségűnek minősített vállalkozások tulajdonosait a GVH bizonyos feltételek esetén akár arra kötelezze, hogy eladják a fennálló részesedésüket, nem fér bele a hazai jogrendbe. A HVG-nek adott interjúban kifejtette, hogy a javaslat célja lehet, hogy a kormány a GVH-ra mutogathasson, ha az Európai Uniónak esetleg nem tetszene valamilyen beavatkozás a tulajdonviszonyokba. Emellett beszélt arról is, hogy a jogszabály bevezetése milyen pluszfeladatokkal járna a GVH számára, képes lenne-e a hivatal alkalmazni a törvényt, milyen hatása lenne mindez a jogbiztonságra, és hogyan üzennek a jogszabállyal a kúriai bírók számára. A részletek a HVG hetilap friss számában és hamarosan a hvg360-on is olvashatók.
Orbán Viktor miniszterelnök levelet küld az Európai Unió területén kívül élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak. Ebben felhívja figyelmüket a június 9-i európai parlamenti választásokra, és arra ösztönzi őket, hogy éljenek szavazati jogukkal. Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel és az Európai Unió területén kívül élnek, levélben adhatják le szavazatukat az európai parlamenti választáson, de ez csak az előzetes regisztráció után lehetséges. Amennyiben valaki korábban már regisztrált a magyarországi választásokon való levélszavazáshoz és szavazott ebben a formában, regisztrációja továbbra is érvényes marad. Aki még nem vett részt levélszavazáson, az a júniusi választásra legkésőbb 2024. május 15-én 16 óráig tud regisztrálni és kérheti a névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtható elektronikus úton a www.magyarorszag.hu oldalon vagy postán, illetve személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján Magyarország bármely nagykövetségén/főkonzulátusán. A Nemzeti Választási Iroda oldala szerint mostanáig 125 ezren jelezték, hogy levélben szavaznának. Azok a külföldön élő, tanuló vagy dolgozó választók, akiknek van magyarországi lakcímük, ha nem utaznak haza a június 9-i választásra, akkor a legközelebbi külképviseleten adhatják le a szavazatukat. Nekik május 31-ig kell benyújtaniuk a kérelmüket a névjegyzékbe vételről. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint őket nem is buzdítja szavazásra a miniszterelnök.