Szegedi kutatók jelentős felfedezése az élesztőgombák háziasításában
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) és a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) munkatársai fontos eredményekre jutottak az élesztőgombák háziasításának nyomait illetően, amelyek jelentős hatással lehetnek az élelmiszeriparra, különösen a borászatra.
Az élesztőgombák az élelmiszeripar nélkülözhetetlen szereplői, hiszen részt vesznek a kenyér kelesztésében, a bor, a sör és más alkoholos italok előállításában. Az emberiség az elmúlt évezredek során többször is háziasította a vadon élő élesztőket, amelyek így alkalmazkodtak a különböző élelmiszeripari folyamatokhoz. A szegedi kutatók együttműködve a Berlini Charité Egyetemmel, elsőként vizsgálták meg az anyagcsere-evolúció mindkét oldalát, és megállapították, hogy az anyagcseretermékek mennyisége az evolúció során sokkal gyorsabban változik, mint az anyagcsere-hálózat szerkezete, és ezek a változások nagyrészt függetlenek egymástól.
A PNAS folyóiratban publikált kutatási eredmények szerint a háziasítás drasztikus hatással volt az anyagcserére. A háziasított és vad élesztők között lényeges eltérések figyelhetők meg az anyagcseretermékek mennyiségeiben, és a háziasított élesztőkben felgyorsult az anyagcsere-változás evolúciós sebessége is.
Háziasítási szindróma
A kutatók közel száz anyagcsereterméket vizsgáltak meg, és azt találták, hogy jelentős részük eltérő mennyiséget mutat a háziasított élesztőkben a vad élesztőkhöz képest. Az anyagcseretermékek szintjének visszatérő, azonos irányú változását háziasítási szindrómaként azonosították, amelyek fontos szerepet töltenek be az élesztők központi anyagcseréjében és aromaanyagok termelésében. Ez azt jelenti, hogy az emberi szelekció jelentős hatással volt az élesztők evolúciójára.
A kutatás fő szerzői, Tengölics Roland és Szappanos Balázs szerint az anyagcseretermékek mennyiségi változásainak vizsgálata kulcsfontosságú lehet az evolúciós folyamatok mélyebb megértésében. Az általuk kifejlesztett kutatási eljárás az iparban is hasznosítható lehet, lehetővé téve olyan élesztőgombák azonosítását, amelyek előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek az emberi felhasználás számára, például alacsonyabb mennyiségben termelnek nemkívánatos ízanyagokat.