Béketárgyalás Svájcban az ukrajnai konfliktus lezárásáért
Svájcban rendeznek békekonferenciát a célul kitűzve, hogy elősegítsék az ukrajnai háború befejezését – számolt be róla a Sky News.
A béketárgyalásokat a semleges Svájcban tervezik megtartani június 15-16-án, de a résztvevő országok névsora még nem publikus. Oroszország valószínűleg nem lesz jelen az eseményen, ami csökkenti az áttörés reményét.
Kína és Oroszország több jelentős üzleti partnerét is meghívták a konferenciára, abban bízva, hogy befolyásolni tudják Moszkvát a konfliktus befejezése érdekében. Azonban egyelőre nem áll rendelkezésre információ arról, hogy Kína elfogadta-e a meghívást.
A tárgyalásokon valószínűleg központi szerepet kap majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "tízpontos béketervezete", amelyet Oroszország korábban határozottan elutasított. Mivel az orosz erők továbbra is lendületben vannak a frontvonalon, nem várható, hogy a helyzet jelentősen megváltozik, különösen mivel a béketervezet egyik alapvető követelése az orosz csapatok teljes kivonása Ukrajnából, beleértve a Krímet is. Zelenszkij ukrán elnök nemrégiben utalt arra, hogy az oroszok előre tudták az ukrán hadsereg nyári támadásának helyszínét, ami arra enged következtetni, hogy az ukrán haditerveket valaki átadta az oroszoknak, ami "súlyos probléma" volt. Egy német lapnak adott interjúban Zelenszkij megerősítette, hogy az orosz hadsereg pontosan tudta, hol fog az ukrán hadsereg támadni a nyáron, és hogy a Kreml asztalán voltak a műveleti irányok. Kirilo Budanov ukrán kémfőnök is megerősítette ezt az információt, és azt állítja, hogy bizonyítékuk van arra, hogy Oroszország megszerezte a terveket.
A béketárgyalások kontextusában fontos megemlíteni a NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a kijelentését, mely szerint Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy önvédelemből folytatott háborújában az országon kívüli célpontokat támadjon. Stoltenberg kiemelte, hogy ez az önvédelemhez való jog része, és hogy legitim katonai célpontokat célozzanak az országodon kívül, mivel Oroszország számos különféle képességet használ Ukrajna támadásához. A NATO-országok többsége ettől függetlenül azzal a megkötéssel adott fegyvereket Ukrajnának, hogy nem használhatja őket Oroszország nemzetközileg elismert határain belül, tartva az eszkalációtól. Ukrán vezetők gyakran arról beszélnek, hogy ez olyan, mintha fél kézzel kellene harcolniuk az agresszor országgal szemben. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) szerint az Egyesült Államoknak és más nyugati országoknak hosszú távon kell támogatniuk Ukrajna katonai képességét, felépítve Európa legerősebb haderejét Oroszország határán. Ezenkívül a megfelelő hadiipari képességek kiépítése is fontos, valamint az orosz hadiipar rongálása, beleértve a szankciós kiskapuk bezárását és a nyugati országok korábbi tiltásának feloldását, miszerint Ukrajna nem használhatja a nekik biztosított fegyvereket Oroszország területe ellen.
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok volt elnöke is megfogalmazott egy béketervet az ukrajnai háború befejezésére, amely szerint nyomásgyakorlással venné rá Ukrajnát, hogy területeket engedjen át Oroszországnak, köztük a Krímet és a donbászi határvidéket. Ezt a tervet azonban Trump kampánycsapata álhírnek nevezte, és a volt elnök maga is cáfolta az állításokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök primitívnek nevezte az ilyen javaslatokat, és kijelentette, nem hajlandó egyetlen annektált terület átadására sem, mivel ez rosszabb helyzetbe hozná Ukrajnát. Trump külpolitikai gondolkodói a NATO bővítésének korlátozását és Oroszország Kínától való függőségének csökkentését is célul tűzték ki a háború befejezésére irányuló törekvéseikben.
Orbán Viktor miniszterelnök neve is felmerült a Trump terveit boncolgató sajtóhírekben, ahol az "autokrata és oroszbarát" jelzőkkel illették, és megemlítették, hogy szembehelyezkedett európai szövetségeseivel. Orbán Viktor állítása szerint Trump azt mondta neki, hogy véget vet a háborúnak, és „egy fillért sem ad” Ukrajna megsegítésére, bár ezeket az állításokat a Trump csapatához közel álló források cáfolták.