Az ország legmodernebb börtönének adatkezelési kihívásai
Szeptember végén kerül átadásra Magyarország legnagyobb és legmodernebb börtöne Csengeren, amelynek kapacitása 1500 fő lesz, és ahol az arcfelismerő rendszerek és a mesterséges intelligencia segítségével fogják elemezni az elítéltek viselkedését. A Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság már felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett adatkezelési újítások miatt törvényi szintű szabályozás felülvizsgálata és módosítása elengedhetetlen.
Az Európa Tanács jelentése szerint a magyarországi börtönökben mutatkozott a legnagyobb túlzsúfoltság a vizsgált negyvenhét európai állam közül, ahol a kapacitás 142 százalékos helykihasználtságot jelentett. Pintér Sándor belügyminiszter elismerte a börtönök túlzsúfoltságát, de kiemelte, hogy a konténerbörtönök csökkentették a zsúfoltságot, és hogy az embercsempészek okozták a túlterheltséget.
A kormány börtönépítési programot hirdetett, amelynek keretében eredetileg nyolc, jelenleg hat településen terveznek új bv-intézetet létesíteni, köztük Csengeren, ahol a legnagyobb magyarországi börtönépítkezés zajlik. A csengeri börtönben a fogvatartottaknak tanulási és munkáltatási lehetőséget is biztosítanak, és a technológia segítségével minden lépésüket kontrollálni lehet.
A börtönajtók kulcs nélkül, arcfelismerő rendszerrel működnek, és a felügyeletről 663 fős személyzet gondoskodik majd. Biczó László bv. dandártábornok szerint az elítéltek zárt online csatornán intézhetik ügyeiket. Az intézet parancsnoka engedélyezné a fogvatartotti e-mailezést, amivel a tiltott tárgyak levél útján történő bejuttatása megelőzhető, és a kapcsolattartás könnyen ellenőrizhetővé válik.
A kapcsolattartás ellenőrzéséből fakadó munkaterhet is mesterséges intelligencia segítségével csökkentenék – hangelemzés, kulcsszavak figyelése, szöveganalízis, arcképelemzés alkalmazásával. Kamerával felszerelt robotfelügyelőket használnának a fogvatartotti részlegek megfigyelésére, előre beprogramozott útvonalak bejárásával.
A személyzetnek jeladó karpántot biztosítanának, míg a fogvatartotti karpánt az elítéltek azonosítására szolgál, és további speciális funkciókkal is ellátható, mint például életjelek érzékelése, tartózkodási hely megállapítása, esetleg a későbbiekben elektronikus aláírásra is.
Az intézet környékén feltűnő pilóta nélküli légi járművek bevetését tervezik, illetve az intézet légterébe való bejutás megakadályozását.
Az új technológia alkalmazása ugyanakkor adatkezelési aggályokat is felvet. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) parlamenti beszámolója szerint a hatályos jogszabályi környezet nem teszi lehetővé minden tervezett újítás bevezetését, így a törvényi szintű szabályozás felülvizsgálata és módosítása elengedhetetlen. A BvOP tájékoztatta a hatóságot a tervezett adatkezelési megoldásokról, amelyek között szerepel az arcfelismerő rendszer, a kommunikáció mesterséges intelligenciával történő ellenőrzése, a drónok detektálása, valamint kamerával felszerelt robotfelügyelők és jeladó karpántok használata.
A csengeri börtön öt és fél hektár területen épül fel, a beruházásra 50 milliárd forintot költött az állam. Első lépésben ezer fő elhelyezését teszik lehetővé, második lépésben további ötszázzal bővítik a férőhelyek számát. Az intézet területén egyebek mellett oktatóhelyiségek és két munkacsarnok is helyet kap. A csengeri börtön hétszáz munkahelyet teremt majd, már folyik a börtönőrök toborzása, akik akár nettó 400 ezer forintot kereshetnek havonta.