Az Európai Parlament megszavazta a migrációs csomag kulcselemeit
Az Európai Parlament szerdán elfogadta a menekültügyi és migrációs csomag kulcselemeit, amelyek a tagállamok és a parlamenti frakciók közötti kompromisszumok eredményeként jöttek létre.
Nyolc évnyi tárgyalás után a csomag célja a menekültügyi eljárás felgyorsítása és az illegális bevándorlók hazatérésének ösztönzése, valamint az EU tagállamainak felelősségmegosztása a menedékkérők illetően. A csomag 2015 óta tervezték, és két év múlva lép hatályba.
A csomag több jogszabályt foglal magában, amelyek időnként egymásra hivatkoznak, és politikailag együttes kezelés alá esnek. A menekült- és migrációkezelésről szóló rendelet a szolidaritást tenné kötelezővé a migrációs nyomás alatt álló országokkal, lehetőséget adva a tagállamoknak választani a pénzügyi hozzájárulás, a menedékkérők átvétele vagy technikai támogatás között. A menekültügyi eljárásokról szóló rendelet közös szabályokat állapítana meg, rövidebb határidőket szabva az alaptalan kérelmek elbírálására, és bevezetné a határeljárásokat is. A válsághelyzeti rendelet a tagállamok közötti szolidaritást erősítené kiemelkedő migrációs nyomás esetén, és intézkedéseket tartalmazna a migráció eszközként való felhasználása ellen. Az előszűrésről szóló rendelet az EU területére való belépés feltételeinek nem megfelelő személyek kiszűrését szolgálná, míg a Eurodac rendelet módosítása az ujjlenyomatok mellett az arcképek adatait is tartalmazná, és rögzítené a biztonsági kockázatot jelentő személyeket. Ezenfelül az uniós áttelepítési keret önkéntes alapon működne, ahol a tagállamok közös rendszerben ajánlhatnak fel helyeket.
A szavazást azonban zavargások kísérték, ahol a karzatról kiabálással és papírok bedobálásával próbálták megakadályozni a folyamatot. A Politico szerint az EP-ben még a szavazás előtti éjszaka is bizonytalan volt a szavazatok kimenetele, mivel a három legnagyobb frakció támogatása ellenére is sok ellenszavazóra számítottak. A szélsőjobb- és baloldaliak, valamint a zöldek többsége ellenzett a javaslatokat, míg az euroszkeptikusok megosztottak voltak. A szavazást végül Roberta Metsola EP-elnök kérésére folytatták le, miután a zavargók távoztak az ülésteremből. Metsola szerint a megállapodás „egyensúlyt teremtett a szolidaritás és a felelősségvállalás között”.
A magyar kormány és a Fidesz korábban a kötelező áthelyezéseket kifogásolta, majd a vészhelyzeti rendeletre helyezte át a hangsúlyt. A kormányoldali kommunikáció szerint a csomag, még a szigorúbb határeljárások ellenére is, tágra nyitná Európa kapuit az "illegális bevándorlók" előtt. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-listavezetője is ezt az álláspontot képviselte, míg Gál Kinga a "brüsszeli bürokrácia és az európai baloldal" által áterőltetett "rossz migrációs csomagot" kritizálta. Orbán Viktor már tavaly nyáron bejelentette, hogy Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megerősítette, hogy Magyarország nem fogja feladni a jogi-fizikai határzárat.
A parlamenti jóváhagyás után a tagállamoknak is meg kell szavazniuk a javaslatokat, ahol elég a minősített többség. Ha egy tagállam nem tartja magát az uniós jogszabályhoz, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, ami pénzbüntetéssel végződhet. Ciprus a szavazás előtt egy héttel vészhelyzetet hirdetett az érkezők magas száma miatt, és az EU további nem uniós országokkal is tárgyal a migráció csökkentése érdekében. 2023-ban 380 000 ember lépte át illegálisan az EU határait, ez 2016 óta a legmagasabb szám. Az Amnesty International arra figyelmeztetett, hogy a migrációs csomag a menedékkérők „szenvedésének növekedéséhez” vezet.