Digitális állam: a kormány szerint így könnyebb lesz az embereknek - az ellenzék aggódik a kínai rendszer miatt
Az Országgyűlés megkezdte a digitális állammal összefüggő törvénymódosítások általános vitáját, amelyet az ellenzéki képviselők több ponton kritizáltak, aggódva a személyes adatok védelme és a kínai rendszerhez való hasonlóság miatt.
A digitális államról szóló törvény tavalyi elfogadása után most a teljes jogrendszerre kiterjedő módosításokat vitatnak meg, amelyek a korábbi elektronikus ügyintézési törvényt helyeznék hatályon kívül. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki kabinetiroda államtitkára bejelentette, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi a digitális állampolgárság elő-regisztrációját, és a rendőrségről szóló törvény módosításával a személyazonosító adatok telefonon keresztüli igazolását is engedélyezné. A javaslat szerint a telekommunikációs cégeknek is biztosítaniuk kell az e-azonosítást és az e-aláírást az ügyfelek számára jövő júniustól.
A kormánypártok támogatják a törvényjavaslat-csomagot, amely szerintük az állampolgárok életét könnyíti meg.
A Demokratikus Koalíció (DK) vezérszónoka, Gréczy Zsolt támogatja a digitalizációt, de aggódik az állampolgárok személyes adatainak védelméért. A DK szerint a javaslat alapján összeállna egy személyiségprofil, ami sértheti a személyiségi jogokat és egyenlőtlen kommunikációs helyzetet teremthet.
Az MSZP vezérszónoka, Harangozó Tamás szerint az adatkezelést törvényi szinten kell szabályozni, és felszólította a kormányt, hogy a jogszabályból irtsa ki azokat a pontokat, amelyek az adatkezelést nem törvényi, hanem kormányrendeleti szinten szabályoznák.
A Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel szerint a javaslattal az a probléma, hogy bizonyos kérdéseket nem törvényi szinten, hanem kormányrendelettel szabályoznának, és ez lehetetlenné teszi a csomag megszavazását.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője szerint nem szabad veszélyeztetni az emberek szabadságát, és a frakció nem tudja támogatni a javaslatot.
Dömötör Csaba válaszában kiemelte, hogy a szigorú adatvédelmi szabályok változatlanok maradnak, és az állam nem készít személyiségprofilt. Az állampolgárok dönthetnek arról, hogy mely szervezet számára teszik lehetővé az adataik megismerését, és jogsérelem esetén bárki fordulhat az adatvédelmi hatósághoz és bírósághoz is.