Trump tőzsdei lufija: a kamucég és a zuhanó részvények
Donald Trump volt amerikai elnök egy kevéssé jövedelmező médiacégét vitte tőzsdére egy kamucég segítségével, ami kezdetben nagy vásárlási hullámot indított el, de azok, akik az összeomlásra játszottak, végül nyereséget realizálhattak.
Donald Trumpnak sok különös üzleti ügye volt már, de a legújabb a tőzsdei lufi felfújása rajongóival. Az elnökjelölt közösségi média cége, amely 4 millió dolláros árbevétellel rendelkezett, egy üres tőzsdei társasággal egyesült, amelynek kódját DJT-re változtatta március 25-én. Az átnevezés hatására a részvények ára megduplázódott, mivel sokan Trump nevében láttak garanciát a sikerre.
A cég fundamentális értéke azonban jóval alacsonyabb, hiszen a legmagasabb áron 5 milliárd dollárt ért, miközben az árbevétele csupán 4 millió dollár volt. Ennek ellenére sokan nyitottak short pozíciót, azaz kölcsönvett részvényeket adtak el, remélve, hogy az árfolyam esése után nyereséggel vásárolhatják vissza azokat.
A kölcsönrészvények megszerzése azonban nem volt egyszerű, mivel kevés intézményi befektető tartotta hosszú távon a papírokat. A shortosoknak évi 450 százalékos kamatot kellett fizetniük a kölcsönzött részvényekért, ami csak akkor érte meg, ha az árfolyam gyorsan összeomlik.
Az árfolyam végül valóban összeomlott, a legmagasabb értékről a felére esett, így a shortosok két heti kamat után jelentős nyereséget realizálhattak. Trump valószínűleg nem örül ennek, hiszen a tőzsdei manőver célja az volt, hogy pénzhez jusson a bírósági ügyei és az elnökválasztási kampány költségei miatt. Fél évig nem adhat el a papírjaiból, és kérdéses, hogy az árfolyam hol lesz akkor.
Lehetséges, hogy Trump időben átadott részvényeket megbízható személyeknek, akik eladhatják azokat, de ezt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni. Az eset rávilágít egy szabályozási hézagra, amely lehetővé teszi, hogy értéktelen cégek tőzsdére kerüljenek, és az árfolyamukat fel lehessen fújni.
A Bloomberg szerint 2019 óta közel 500 ilyen ügylet volt, és ezek közül több mint ötöde most 1 dollár alatti értéken forog, ami azt jelzi, hogy eleve nem érték annyit, mint amennyiért a befektetőkre sózták. A befektetőknek is felelősségük van abban, hogy megvizsgálják a részvények hátterét, mielőtt döntenek a vásárlásról.