Az EU-ban uralkodó „nyugatias” tendencia
Egy friss kutatás rávilágított, hogy a közép- és kelet-európai munkavállalók egyre inkább háttérbe szorulnak az Európai Unió vezető pozícióiban, míg a nyugat-európaiak fokozzák dominanciájukat a blokk intézményeiben.
A European Democracy Consulting által készített éves elemzés szerint 2023-ban nem neveztek ki egyetlen közép- vagy kelet-európai állampolgárt sem uniós vezetői pozícióba, ezzel szemben az új kinevezések 73%-a nyugat-európai személyekhez került. A népességi arányok alapján Nyugat-Európa több mint másfélszer annyi álláshelyet kapott, mint amennyi méltányos lett volna, míg Kelet- és Közép-Európa csak a vártak negyedét érte el.
Az elemzés az uniós intézmények, tanácsadói testületek, ügynökségek és egyéb szervek vezetői tisztségviselőinek kinevezéseit vette górcső alá, és az elmúlt hét évtized közel 500 uniós tisztségviselőjének adatait elemezte. A kutatás kiemeli, hogy az Európai Parlamenti választások előtt mindössze két hónappal egyre mélyül a kelet-nyugati szakadék az uniós intézményekben, ami a polgárok egyenlőtlen képviseletét eredményezi a magas szintű posztokon. A tanulmány szerzői ezért arra szólítják fel az intézményeket, hogy állapítsanak meg világos célokat és célkitűzéseket a földrajzi egyensúly helyreállítása érdekében.
A jelentés szerzői aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy a kutatás eredményeit az euroszkeptikus mozgalmak felhasználhatják saját céljaikra.
Az Európai Parlamenti választások közeledtével a közvélemény-kutatások azt jelezik, hogy az euroszkeptikus, populista pártok iránti támogatottság növekedhet, amelyek a brüsszeli intézményeket a technokrácia és elitizmus szimbólumaként támadják. Az uniós intézmények igyekeznek az irányadó arányok alapján biztosítani a földrajzi egyensúlyt a kinevezések során, de a 2004-es bővítés óta ez nem sikerült.